Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Sokat segített othon az ősember

Sokat segített othon az ősember

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 07. 21.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

A neandervölgyi férfiaknak szokatlanul fejlett volt a jobb karjuk, a legújabb kutatások szerint ezt háziasságuknak köszönhették, hiszen idejük jó részében nyersbőröket készítettek ki.

A vizsgálatokról a Cambridge-i, az Oxfordi, valamint a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói tanulmányukat a PLoS ONE folyóiratban jelentették meg.
A Homo neanderthalensis jobb karja a humerus (felkarcsont) tanúsága szerint körülbelül 50 százalékkal volt erősebb, mint a bal. A ma emberénél ez az aszimmetria legfeljebb 5-15 százalékos, komolyabb eltérés többnyire sportolóknál - teniszezőknél, krikettjátékosoknál tapasztalható - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.



Az antropológusok korábban azt feltételezték, hogy a jobbkezes neandervölgyi embernél a két végtag között aránytalanságot a vadászat okozta. Idejének legnagyobb részét a szabadban töltötte, nagyvadakat igyekezvén becserkészni, hiszen ez volt a túlélés záloga a pleisztocén időszak változó éghajlati viszonyai között (450 ezer-30 ezer évvel ezelőtti időszakban). A vadászok állandóan a jobb kezükben vitték a dárdát, és a jobbal hajították el.

"A neandervölgyi ember csontmaradványai arra utalnak, hogy valamilyen állandóan ismétlődő, nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkát végzett, olyasmit, aminek fontos szerepe volt a közösség életében. Így nem meglepő, hogy a vadászatra gondolt mindenki, így született meg a neandervölgyi embernek mint vadásznak az alakja" - magyarázta Colin Shaw, a Cambridge-i Egyetem antropológusa.

A tudósok közül sokan azonban nem zárták ki annak a lehetőséget sem, hogy a neandervölgyi ember két kézzel hajította el a dárdát, esetleg valamilyen más eszköz használata váltotta ki a felső végtagok közti aránytalanságot.

A brit és az amerikai kutatók a vizsgálatban részt vevő férfiaknál az izomrostok elektromos tevékenységéről képet adó elektromiográfot (EMG) alkalmazták. Az önkéntesekkel több tesztet is elvégeztettek, jobb kézzel és két kézzel kellett elhajítaniuk a dárdát, miközben a váll- és mellizomzat aktivitását mérték, ezek az izomcsoportok mozgatják ugyanis a felkarcsontot. A tudósok meglepetésére a bal testfélen nagyobb volt az izomaktivitás, mint a jobbon, ami ellentmond a vadászat és a végtag-aszimmetria közötti feltételezett kapcsolatnak.
Ezzel ellentétben, amikor az önkéntesek kaparóval a nyersbőrt készítették ki, jobboldalt mértek nagyobb aktivitást a humerust mozgató izomcsoportokban.
Mint a kutatók rámutatnak, nincs közvetlen bizonyíték, a neandervölgyi ember sok időt tölthetett a nyersbőrök kikészítésével. Rengeteg bőrre azonban volt szükség, hogy megvédjék magát a hidegtől, ráadásul a neandervölgyi régészeti helyszíneken a leggyakoribb eszköz a kaparó. Ugyanakkor a néprajzi kutatások szerint a nyersbőr kikészítése általában az asszonyok dolga, eddig azonban kevés neandervölgyi női csontmaradvány került elő egy összehasonlító vizsgálathoz.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Néprajz Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon
  • Az Ördögkatlan különleges színfoltja Az Ördögkatlan különleges színfoltja
  • Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr1007909236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard