Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Pálmafák övezték a sarkvidéket

Pálmafák övezték a sarkvidéket

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 08. 04.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

A legfrissebb kutatások az Antarktisz 53 millió évvel ezelőtti hőmérsékletét vizsgálva kimutatták, hogy a Déli-sarkvidék területén egykor pálmafák és majomkenyérfák magasodtak.

A vizsgálat további eredményei a jövőbeli éghajlatváltozás előrejelzésében is hasznosnak bizonyulnak.

A Déli-sark peremén végzett kutatások rámutattak, hogy a jégtakaró helyén egykor pálmafák nyúltak az égbe. A pollenek, spórák, valamint az apró élőlények maradványain végzett elemzések információkkal szolgáltak a korai eocén időjárási körülményeiről, mely mintegy 53 millió évvel ezelőtt köszöntött be Földünkön. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint az antarktiszi tél egykor10 Celsiusfokos volt, nyáron pedig a hőmérséklet meghaladta a25 Celsiusfokot is. Ennek az időszaknak – melyet „üvegház Föld” fázisnak is neveznek – a jobb megismerése segítséget nyújthat a kutatóknak abban, hogy meg tudják jósolni, milyen hatással lesz a Földre a szén-dioxid mennyiségének növekedése.

A Glasgow-i Egyetem munkatársa, James Bendle szerint kétféle módon következtethetünk a jövőbeli időjárási körülményekre: egyrészt fizikai modellek segítségével, a másik technika azonban egyre elterjedtebb. Bendle a „vissza a jövőbe” szavakkal jellemzi a módszert, lényege, hogy a kutatók a földtörténeti időszakok vizsgálata után megpróbálják előre jelezni a jövőben várható időjárási körülményeket, ezek a periódusok ugyanis időről időre ismétlődhetnek.

A korai eocén szakaszában a légköri szén-dioxid koncentráció jóval magasabb volt, mint jelenleg. Napjainkban ez 390 ppm (part per million, az egész milliomoda), míg 53 millió évvel ezelőtt minimum 660 ppm, vagy még ennél is magasabb lehetett. Az átlaghőmérséklet5 Celsiusfokkal több volt, mint a jelenlegi, és az éghajlati különbségek egybemosódtak.

Az archeák szerkezete évmilliókon keresztül megőrződik
Az Antarktisz feltérképezése hatalmas kihívást jelent. A 34 millió évvel ezelőtti eljegesedés következtében az üledék nagy része eltűnt, vagy éppen több kilométernyi jégtakaró fedi – pedig az egykori időjárási körülmények meghatározásának fő támpontja ennek vizsgálata lenne.
Az Intergrált Óceánfúrási Program (Integrated Ocean Drilling Program, IODP) keretein belül most4 kilométermélyre ástak le a tudósok Wilkes Landnél, az Antarktisz keleti partján. Ezután további 1 kilométert fúrtak az eocén kori üledékben, melyben a későbbi vizsgálatok során pollenszemcséket fedeztek fel – ezek pálmafáktól, valamint a mai makadámia dió és a majomkenyérfa őseitől származtak. Emellett a tudósok egysejtű organizmusokat, archeákat is találtak. Az élőlények sejtfalán lévő molekuláris elváltozásokat a talaj hőmérsékletkülönbségei okozták, mikor az egyedek még életben voltak, s ezek a nyomok haláluk után is észrevehetően megmaradtak – ezáltal „eltemetett, 53 millió éves hőmérőknek” számítanak. Az archeák évmilliókon keresztül megőrzik eredeti formájukat és szerkezetüket, így segítségükkel következtetéseket vonhatunk le az egykori hőmérsékleti körülményekre vonatkozóan.

Az adatok együttesen arra utalnak, hogy még a legsötétebb antarktiszi tél sem volt hűvösebb10 Celsiusfoknál, a nyári nappali hőmérséklet pedig nem érte el a 30 fokot. Az alacsonyabb fekvésű tengerparti régiókban egykor pálmafák nőttek, míg a dimbes-dombos területeken bükkfák és fenyők álltak.

Dr. Bendle elmondta: akárcsak ma, az eocén időszakban is megnövekedett a szén-dioxid szint, ám a közeljövőben nem kell számítanunk hasonló mértékű változásra – főként, ha sikerül mérsékelnünk a szén-dioxid kibocsátást. A következő évszázadokra vonatkozó éghajlat-változási modellek azonban reálisnak tűnnek a friss vizsgálatok fényében is. A klímaváltozás hatásait nem szabad lebecsülnünk – foglalta össze a kutató.

Forrás: The Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Természet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr197909634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard