Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Az interneten talált óriáspiramis valódi rekorder lehet

Az interneten talált óriáspiramis valódi rekorder lehet

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 08. 14.
Kurtág nemzetközi ősbemutató
2026-10-08 19:51:25

Élőben közvetíti a brit Gramophone és a Duna a Concerto Budapest október 11-i Kurtág-estjét a Zeneakadémia

Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

Formabontó módszer a zeneoktatásban
2026-09-15 16:14:24

Az Ördöngös Népzenetanodában a gyerekek azon az úton indulhatnak el, amelyen egykor a falusi zenészek tanultak:

további bejegyzések a szerzőtől »

Ismét a Google Earth sietett a régészek segítségére – a Nílus környékét pásztázva találták meg ugyanis azokat a furcsa dombokat, amelyekről úgy gondolják, hogy újabb egyiptomi piramisokat rejthetnek magukban.

Ismét a Google Earth sietett a régészek segítségére – a Nílus környékét pásztázva találták meg ugyanis azokat a furcsa dombokat, amelyekről úgy gondolják, hogy újabb egyiptomi piramisokat rejthetnek magukban.

Most, hogy „közeledik” a világvége, és olyan új, izgalmas régészeti rejtélyek is napvilágot látnak, mint a boszniai hegy-piramisok, a világ egyre inkább odafigyel ezekre az ókori építészeti remekművekre. Most úgy tűnik, hogy ismét a Google Earth segítségével sikerült felfedezni néhány újabb piramist – az egyikük pedig majdnem háromszor akkora lehet, mint a gízai nagy piramis.



A két dombhalom majdnem 150 kilométernyire található egymástól. Az egyik nincs messze a Nílus melletti Abu Szidum városától (nagyjából 20 kilométerre), a másik pedig 140 kilométerre fekszik a Fajum-oázistól.

A felső-egyiptomi dombcsoport négy halomból áll, amelyek közül az egyik 188 méter széles –ha bebizonyosodik, hogy valóban piramis, akkor Kheopsz fáraó építményét megfosztják világelső címétől, hiszen átmérője csupán harmada az újonnan felfedezettnek.

„Amikor közelebbről vizsgáltuk, megállapíthattuk, hogy a domboknak szokatlanul szabályos háromszög formájuk van, tetejük pedig lapos, ami arra utal, hogy nagy mértékben erodálódtak az idők folyamán” – nyilatkozta Angela Micol műholdas kutatásra specializálódott régész.

A második lehetséges piramiskomplexum területén látható még egy különös, négyszög formájú domb is, amely nagyjából 45 méter széles. „Jól kivehető, szabályos négyszög a teteje, ami elég furcsa egy ekkora méretű domb esetében. Felülről pedig teljesen piramisnak tűnik” – magyarázza Micol.



A Dimaj romvárosától 2,5 kilométerre található komplexum része három kisebb domb is, amelyek hasonló elrendezésben fekszenek, mint a gízai piramisok. „A dombok sötétebb színűek, hasonlóan Dimaj falaihoz, amelyek kőből és agyagból készültek” – írja Micol egy sajtóközleményben.

Dimajt II. Ptolemaiosz Philadelphosz (Kr. e. 308. február 10. – Kr. e. 246. január 28.) idején alapították. A település egy másik, neolitikus kori város romjaira építették, amely bizonyítékul szolgál arra, hogy már ilyen régen is élt ember ezen a területen. Dimajt 10 méter magas és 5 méter széles kőfal veszi körül, a város közepén pedig egy Soknopaios krokodilisten tiszteletére épített templom romjai állnak. A település görög neve is annyit jelent, mint „Soknopaios szigete”.

Micol szerint mindkét területet feltérképezetlennek minősítette a híres egyiptológus és piramisszakértő, Nabil Szelim. Ő úgy gondolja, hogy az Abu Szidumhoz közeli kisebb piramisok hasonlóságot mutatnak az egyiptomi XIII. dinasztia piramisaival.

„A képek magukért beszélnek. Egyértelmű, miket rejthetnek a dombok, de ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, helyszíni feltárások is szükségesek” – nyilatkozta Micol. Ő egyébként már számos régészeti lelőhelyet fedezett fel a Google Earth segítségével – például egy Yucatán-félszigethez közeli, víz alatti várost is.

Forrás: The Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Google Egyiptom Internet Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr397909868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. A 10 legütősebb drogos film
  2. Boribon és Annipanni - az első mese
  3. Elképesztő titkok derültek ki a királynőről
  4. 10 emlékezetes televíziós kvízműsor
  5. Eltemették Fejtő Ferencet
  6. Intim megágyazás...
  7. Törőcsik Mari túl van az életveszélyen
  8. Hagyományos furcsaságok
  9. És mi újság a Csendes-óceán közepén?
  10. Ünnepel a legendás magyar csapat

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása