Hétfőn ünnepelte 35. születésnapját az ikonikus Voyager-2 űrszonda, mely a NASA eddigi leghosszabb misszióját végzi.

Harmincöt évvel ezelőtt indult útnak a NASA Voyager-2 szondája, az első űrjármű, mely meglátogatta az Uránuszt és a Neptunuszt, és jelenleg az űrügynökség leghosszabb ideje működő szondapárosának tagja. Az ikerszondák ma is jó állapotban vannak és a Naprendszer széle felé haladnak.

A Voyager-2 1977-ben indult, mindössze 16 nappal ikertestvére a Voyager-1 előtt. A szondák feladata szerint röviden tanulmányozniuk kellett a Szaturnuszt, a Jupitert és holdjaikat, azóta viszont mindkettő áthaladt a Naprendszeren és jelenleg a csillagközi űrbe tart. Híresebb felfedezései közé tartoznak a Szaturnusz északi sarki régiójának rejtélyes, hexagonális anyagfolyamai, az Uránusz és Neptunusz megdőlt mágneses pólusai, valamint a Neptunusz fagyott Triton holdjának gejzírjei.



A Voyager-1 kel át először, ezzel az első emberkéz alkotta objektum lesz, mely áthalad a Naprendszer határán, nem sokkal követi majd a Voyager-2. Bár másodikként indult, a Voyager-1 ikertestvére előtt érte el a Jupitert és a Szaturnuszt, emellett az első jármű volt, mely észlelte a Jupiter Ió holdjának vulkánjait, a Szaturnusz legkülsőbb, fő gyűrűjének furcsa természetét, és a gyűrűs bolygó Titán holdjának ködös atmoszféráját. Ezen kívül a Voyager-1 készítette el a misszió utolsó felvételét is, a népszerű Naprendszer családi portrét, melyen Földünk halovány kék pettyként látszik.

A Voyager-2 augusztus 13-án vált az eddigi leghosszabb küldetéssé, ezzel legyőzve a Pioneer-6-ot, mely 1965. december 16-án indult el, és utolsó jelzését 2000. december 8-án küldte el a NASA mélyűri hálózatának.

„Még most, 35 évvel később is új felfedezéseket tesznek a Voyager szondák, mi pedig izgatottan várjuk első jeleiket, amint beléptek az intersztelláris űrbe. – mondja Ed Stone, a projekt vezetője. – A Voyagerek eredményei a Jupitert és Szaturnuszt viharos világokká, holdjaikat halovány pettyekké avanzsálták megkülönböztetett pozíciójukban, ezenkívül az első közeli betekintést engedték az Uránusz és a Neptunusz világába. Alig várjuk, hogy a Voyagerek modelljeinket a csillagközi űrből származó első megfigyelésekké módosítsák” - tette hozzá.

A Voyager-2 jelenleg 15 milliárd kilométerre, a Voyager-1 pedig 18 milliárd kilométerre jár a Naptól. Az utóbbi öt évben a helioszféra – töltött részecskék buborékja, melyet a Nap fúj maga köré - külső rétegéről szóló információkat küldtek haza. Valójában senki sem tudja, mennyi időbe telik a csillagközi űr elérése, azonban a NASA szakemberei szerint a Voyager-ikrek elegendő energiával rendelkeznek ahhoz, hogy legalább 2020-ig, valószínűleg 2025-ig kommunikáljanak a Földdel.

„Folyamatosan hallgatjuk a szondákat – mondja Suzanne Dodd, a projekt szakembere. – A két űrszonda kitűnő állapotban van ahhoz képest, hogy átrepült a Jupiter veszélyes, sugárzó környezetén, és el kell viselnie a Naptól ilyen távolságban uralkodó fagyos hőmérsékleteket.”

Arra az esetre, ha a szondák bármilyen élettel találkoznának a Naprendszeren túl, mindketten aranylemezt szállítanak földi képek és hangok kollekciójával. Ezek felölelnek 117 fotót, valamint üdvözléseket 54 nyelven, ezen kívül természetes és ember alkotta hangokat, mint viharokat, vulkánokat, rakétakilövéseket, repülőgépeket és állatokat. A kollekciót a Carl Sagan elnökölte bizottság választotta ki.

Forrás: Hirado.hu