Laosz északi részén, az Annamite-hegység egyik barlangjában előkerült ősi koponya a legidősebb modern emberi maradvány, melyet Délkelet-Ázsiában megtaláltak.
A kutatócsapat eredményeiről az amerikai tudományos akadémia folyóirata (PNAS) számolt be. A kutatók, akik 2009-ben találtak rá a koponyára, valószínűleg az első csapatot képezték, mely a korai 1900-as évek óta ősi csontok nyomába eredt Laoszban. Ekkor találták meg ugyanis számos modern ember koponyáját és csontvázát egy másik barlangban. Ezen utóbbi fosszíliák mintegy 16 ezer évesek, sokkal fiatalabbak, mint az újonnan felfedezett koponya, amelynek kora a 46 ezer – 63 ezer éves tartományra tehető.
Laura Shackelford, amerikai antropológus és a vizsgálat vezetője szerint különösen idős emberi fosszíliáról van szó, mely a régió számára is rendkívül öreg. Míg Délkelet-Ázsia és Kína egyéb területein találtak hasonlóan idős modern emberi fosszíliákat, azok egyikének korát sem tudták pontosan meghatározni, emellett nem hordozzák a modern emberi tulajdonságokat. "Ezen koponya kora azonban pontosan meghatározható, ezen kívül egyértelmű modern emberi tulajdonságokkal rendelkezik” – teszi hozzá.
Nem találtak más leletet a koponya mellett, mely azt sugallja, hogy a barlang nem lakó-, vagy temetkezési hely volt – teszi hozzá. Valószínűbb, hogy az egyén odakinn halt meg, testét pedig később mosta a barlangba a víz. Az eredmény felfedi, hogy a korai modern emberek nem egyszerűen a partvonalat követték és Délkelet-Ázsia, valamint Ausztrália felé tartottak – ahogy néhány szakember feltételezte -, hanem északi irányba is elmerészkedtek, ahol teljesen más típusú terepekkel szembesülhettek – teszi hozzá Shackelford. A felfedezés alátámasztja azon genetikai vizsgálatokat is, amelyek azt mutatják, hogy a modern emberek legalább 60 ezer évvel ezelőtt megvetették lábukat a világ eme szegletén.
A kutatók radiokarbonos kormeghatározással és lumineszcenciás technikákkal meghatározták a koponyát körbevevő, illetve az alatta és felette lévő talajrétegek korát. A leletre két és fél méteres mélységben bukkantak rá. Urán-tórium kormeghatározó technikával megállapították, hogy a koponya kora körülbelül 63 ezer év. Ezt követően elvégezték a lumineszcencia elemzéseket, melyek során a talajban lévő kristályos részecskékben megőrzött energia szintjét mérik, hogy megállapíthassák, mennyi idő telt el azóta, hogy a talajt utoljára hő- vagy napsugárzás érte. Kiderült, hogy a koponyát övező talajréteg 46 ezer – 51 ezer évvel ezelőtt került a barlangba
Shackelford szerint ezek kicsit korábbi dátumok, mint a koponyát érintő, mely szerinte annak következménye, hogy nem tudják, a test milyen hosszú ideig maradt a barlangon kívül, mígnem belemosódott. Hozzátette, a fosszília azt jelzi, hogy az Afrikából kiinduló, Kelet- és Délkelet-Ázsiát célzó migráció relatíve gyorsan ment végbe, és amint odaértek, a modern emberek nem korlátozódtak azokra a területekre, melyeket előtte már megismertek.
Forrás: Hirado.hu
