A Chandra űrteleszkóp új fotóján robbanó csillagok vájnak ki gázüregeket egy közeli törpegalaxisban.
A fotó a Földtől durván 160 ezer fényévre található Nagy Magellán-felhőben, a Tejút apró szatellit galaxisában fed fel egy ilyen jelenséget. Számos új csillag - némelyikük igazi óriás - formálja az NGC 1929 csillaghalmazt, mely az N44 csillagködbe ágyazódik a galaxis belsejében. A hatalmas csillagok intenzív sugárzást produkálnak, nagy sebességgel lökik ki az anyagot, és villámgyorsan élik életüket, mígnem szupernóvaként felrobbannak. A szelek és a szupernóva lökéshullámai óriási üregeket - úgynevezett szuperbuborékokat - vájnak a környező gázba.
A Chandra röntgenteleszkóp megfigyelései (kék színnel) az eme szelek és lökéshullámok generálta régiókat mutatják, míg a Spitzer űrteleszkóp infravörös adatai (vörös színnel) azokat a területeket körvonalazzák, ahol a por és a hűvösebb gáz található. A chilei 2,2 méteres Max Planck-ESO teleszkóp látható fényű adatai (sárga színnel) pedig azon helyszíneket tárják fel, ahol a forró, fiatal csillagokból érkező ultraibolya sugárzás a csillagködben lévő gázt izzásra készteti.
Az eme hullámhosszok kombinálásával létrehozott kompozit felvétel segíthet a csillagászoknak teljesebb képet kapni a dinamikus régióról. Ugyanis a galaxis egyes szuperbuborékai - többek között az N44-é is - sokkal több röntgensugarat bocsátanak ki, mint a struktúrájukat magyarázó modellek sugallják. Az új felvétel adatai segítenek, hogy az asztronómusok különbséget tudjanak tenni a szuperbuborékok generálta röntgensugarak különféle forrásai között.
Forrás: Hirado.hu
