Mindig érdekelt az, hogy egy fa miket mondana, ha beszélni tudna. Ő áll egyhelyben, míg minden más mozog.
A szoborpark is ilyen. Mi állunk és hozzánk képest minden mozog. Mi meg tudunk állni egy kicsit. Meg tudjuk nyomni a pauz gombot. Olyan, mintha mi is fák lennénk arra a néhány órára. Ez nagy lehetőség arra, hogy az megfigyeljük az embereket, megtapasztaljuk, milyen különösek, milyen színesek. Egyik ilyen, másik olyan; ki hogy viszonyul hozzánk. Látjuk, amint valaki elszánja magát arra, hogy odajöjjön és pénzt dobjon. Ez egy konvenció, hogy cserébe kapnak egy mozdulatot, egy gesztust.
A játéka az egésznek abban áll, hogy valamilyen gesztussal válaszolunk attól függően, milyen ember dob pénzt. Ha például egy negyvenes férfi jön, akkor kinyújtom a kezem és szoborként kezet fogok vele, vagy ha kislány, akkor lehajolok és megsimogatom. De milyen, mikor egy olyan személy jön oda, akit ismerek; egy barátom? Milyen gesztust teszek az apám felé, vagy hogy viszonyulok a barátnőmhöz, akit szeretek? Nagyon érdekes dolgok ezek.
Az időtlenséget is jelképezi, mert meg tudunk egy időre állni. Ez nagyon fontos ebben a világban, főleg itt, a Félszigeten, ahol mindenki pörög, bulizik, iszik... Azt sugallja a szoborpark, hogy hohó!, álljunk csak meg és gondoljunk bele a dolgokba! Ezért érdekes az, hogy amikor valaki bulizni megy és meglát egy ilyen szoborparkot, akkor megáll egy pár percre és megfigyeli, hogy míg mindenki bulizik, ezek itt hatan állnak a napon, csorog róluk az izzadság. Ilyenkor belegondol: mit jelenthet ez? a pénzért csinálnák? aligha. Épp csak festékre és vonatjegyre gyűl össze valamennyi.
Szerintem a szoborpark legfontosabb része, hogy a nézővel kialakuljon egy bizonyos játék, egyfajta kontaktus. Nagyon fontos, az egyik alapja a szoborparknak, hogy tartsuk a szemkontaktust. Amikor egy szobor a szemükbe néz, kicsit zavarba jönnek és általában elnéznek.Leginkább a felnőtt emberek szoktak félni. Talán félnek attól, hogy olyasmit teszünk, amivel kicsit megszégyenítjük őket. A gyerekek sokkal felszabadultabbak. Lehet, hogy nem is értik. De lehet, hogy igazán csak ők értik. Nekik a legérdekesebb, hogy kik ezek a bácsik, nénik, akik ott állnak mozdulatlanul. Odajönnek félve, ilyenkor mindig nagy dilemma, látom, hogy kit válasszanak: a bácsit?, a nénit?
A szoborpark inkább külföldön működik, például Barcelonában, Bécsben. Ez a művészeti kifejésforma Romániában még nem annyira ismert, ezért fontos számomra a műfaj népszerűsítése.A Félszigeten délután öt óra magasságában lehetett minket látni; forgalmasabb helyekre álltunk ki. Ekkor már nem volt olyan nagyon meleg és a tömeg is kezdett gyűlni; lassan kezdődtek a koncertek. Egyébként Szent György Napokra, gyergyói napokra, gyereknapokra... többnyire Kovászna megyén belül hívnak minket . Ezzel színesítjük a fesztiválokat, a városnapokat.
Szeretnénk minél több fesztiválra eljutni és üzenni: a nagy pörgésben kicsit állj meg.
