Brit kutatók szerint a Higgs-bozonhoz hasonlatos részecske játszhat közre a szupernóva-robbanásokban.

A más részecskék tömegéért felelős "isteni" Higgs-bozonhoz hasonlatos részecske játszhat közre a szupernóva-robbanásokban - állítják brit kutatók, akik elméletüket az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) tesztelik majd.

Galaxisonként évente átlagosan egy-egy csillag robban fel. Ez kétféle módon történhet: olykor két távoli nap egybeolvadását kíséri ilyen nagy mennyiségű energia robbanásszerű felszabadulása, de előfordulhat az is, hogy a Napnál nagyobb csillag "összeesik", szupernóvává válik. A jelenség a világegyetem legnagyobb rejtélyei közé tartozik, amelyet nem lehet megmagyarázni az általánosan elfogadott fizikai törvényekkel - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.



Charles Wang, az Aberdeeni Egyetem asztrofizikusa szerint egy egészen újfajta részecske lehet felelős a második típusú csillagrobbanásért. "A csillagok hatalmas nukleáris erőművekként működnek, folyamatosan átalakítva a hidrogénatomokat héliumatomokká. Ez a folyamat 'szegezi' az egekhez a csillagokat, az átalakulás során keletkező energia tartja fenn ugyanis azt a nyomást, amely meggátolja, hogy a napok 'túlsúlyossá' váljanak" - magyarázta Charles Wang.


(Fotó: NASA/Chandra)

Idővel azonban a héliumatomok nehezebb atomokká - oxigénné, szénné és vassá - alakulnak át, és a "konvertálási" folyamat során a csillag magjában óriási mennyiségű energia szabadul fel. "Korábban azt feltételeztük, hogy a csillagok szívében képződő energia robbantja szét a nap külső burkát. Az elmúlt évtizedek során azonban bebizonyosodott, hogy ez az energia nem elegendő a robbanáshoz" - magyarázza Charles Wang, hozzátéve: elképzelései szerint a világegyetem legelementárisabb részecskéihez tartozó, a Higgs-bozonhoz hasonló részecske "működik" a csillagokon belül, biztosítva a felrobbanásukhoz szükséges energiát.

Az Aberdeeni Egyetem asztrofizikusa szerint a szupernóva-robbanások gyakoriságából a globális felmelegedésre is lehet következtetni. Amikor egy csillag felrobban, iszonyatos mennyiségű kozmikus sugárzás képződik, ez befolyásolja az űridőjárást, "beárnyékolva" a kozmoszt.

"Minél több a felhő a világűrben, annál alacsonyabb a Föld légkörének a hőmérséklete. Ily módon a globális felmelegedés összefügghet a ritkább csillagrobbanásokkal. Nem tudjuk befolyásolni a csillagok robbanását, ám ha megértjük annak folyamatát, pontosabban jósolhatjuk meg, hogy mikor és hol kell számítani ilyen eseményre. Ennek alapján pedig prognosztizálhatjuk, hogy a következő évtizedekben milyen éghajlatváltozásokra kell számítani" - összegezte Charles Wang.

Forrás: Hirado.hu