Egyedülálló felfedezés lehet az Orvieto városában feltárt két piramisszerű építmény, mely egyértelműen az etruszkokhoz köthető. A kutatók egyelőre nem tudják, mit találnak az ásatások befejeztével.
Amerikai és olasz régészek egy borospince alatt elsőként akadtak rá etruszk piramisokra Olaszország területén. Az ország középső részén található Orvieto városa lávakő fennsíkon áll, melynek eddig csak a legfelső rétege volt látható. A pincéből előbukkanó ősi lépcsősor egyértelműen etruszk eredetű – magyarázta David B. George, a Saint Anselm-i Egyetem munkatársa. Az ásás során George és kollégája, Claudio Bizzarri észrevették, hogy a falak piramis alakban nyúlnak felfelé.
A borospince alatt további etruszk eredetű alagutak húzódnak, amiből a kutatók arra következtetnek, hogy még több felfedezetlen építmény rejtőzhet a mélyben. A 20. század közepén készült folyosót egy középkori építésű követte, közvetlenül ez alatt pedig különböző tárgyak feküdtek, többek között egy vörös kerámiafigura az i.e. 5-6. századból. Ezen túlmenően feliratos etruszk kézműves eszközöket, cserepeket is találtak.
A régészek eddig több mint három méter mélyen ástak le, és még mindig nem érték el a legalsó szintet. Legutóbb egy 5. századi folyosóra bukkantak, mely egy másik piramis-szerű struktúrához vezet, melynek rendeltetése egyelőre rejtély.
A szórakozást kedvelő, eklektikus nép megtanította a franciákat a borkészítésre, a rómaiakat az útépítésre, s bevezette az írás művészetét Európában. A mezőgazdaságról, a könnyűfémiparról és a kereskedelemről is híres etruszkok száma az i. e. 5. században kezdett csökkenni, míg végül i. e. 300-ról 100-ra beolvadtak a Római Birodalomba. Nyelvük gyakorlatilag megszűnt, s nem hagytak hátra írásos emlékeket a társadalmukról. A legtöbb, amit tudunk, a temetőkből származik, a gazdagon díszített sírkövekről. Az Orvieto-ban talált piramisok egyedülálló betekintést nyújtanak ebbe a titokzatos civilizációba.
Bizarri szerint még legalább öt etruszk piramis rejtőzik a város alatt – ezek közül hármat még nem tártak fel. A kutatók elmondták, hogy az építmények egyértelműen nem ciszternaként vagy kőfejtőként szolgáltak. Hozzátették, hogy a piramisok valójában semmilyen más, Olaszországban feltárt struktúrához nem hasonlítanak. George úgy véli, a piramisok vallási célt szolgálhattak, esetleg a sírkamra szerepét töltötték be – mindkét esetben egyedülálló felfedezésről van szó. Bizarri szerint a válasz legalul vár a kutatókra – akik még nem tudják, milyen mélyre is kell ásniuk.
Forrás: Explorer World
