A ceruzarajzok szereplői úgy döntöttek, kiszabadulnak kétdimenziós ketrecükből. Az állati és emberi karakterek sorra hagyják el a szülőhelyükként szolgáló papírlapokat.

Az olasz művésznek nem voltak nagy igényei a felhasznált anyagok terén: Andrea Mastrovitonak mindössze ceruzára, papírra és ollóra volt szüksége a hagyományos grafikák kereteit átlépő alkotásaihoz. A többdimenziós rajzokon - melyek a Mártírok című sorozat tagjai - a papírt az egyszerű vászonjellegen túlmutató célokra alkalmazta a művész. A papír Mastrovito elképzelése szerint a környezet részévé válik.


A sorozat darabjain a mártírság kortárs ábrázolását láthatjuk. Minden grafika a halál különböző formáit mutatja be, melyek közül néhány kegyetlenebben láttatja a jeleneteket, mint egyes középkori képek. A bika mögé kötött ember, a kardcsapástól fejét vesztő alak és a szívet eltaláló dárdától szenvedő szereplő a különböző halálnemeket testesítik meg. Ha tehették volna, a valós szereplők hasonlóan kísérelnek meg menekülést a kínzás elől, mint a rajzfigurák a papírlapokról.






Forrás: My Modern Metropolis