Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Csillagok mutatták a városba vezető utat

Csillagok mutatták a városba vezető utat

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 10. 31.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Az egyiptomi kikötővárost nem véletlenül építették oda és úgy, ahogy: Nagy Sándor, az építtető születésnapján pontosan fő sugárútja végén kel fel a nap. Ezzel Alexandria prototípusa lehet a hellén királyvárosoknak.



Olasz kutatók az Oxford Journal of Archaeology folyóiratban publikált tanulmánya szerint az ókor egyik legjelentősebb városa, a Nagy Sándor (Kr. e. 356-323) építtette Alexandria mesteri tervezés és kivitelezés eredménye. A Nagy Sándor-kultusz legfőbb bizonyítéka, hogy Alexandria sugárútja, a Kanópusz út az uralkodó születésnapján pontosan a felkelő nap felé mutat.

Alexandriát Kr. e. 331-ben építtette Nagy Sándor, azaz III. Alexandrosz makedón király. A város, a legszebb és legnagyobb az uralkodó által alapítottak közül, később Egyiptom legfontosabb településévé nőtte ki magát. Hihetetlen precizitással és pontos tervekkel készítették már a kezdetektől, ennek köszönhetően Alexandria Nagy Sándor hatalmának jelképévé vált. A település eredeti, rácsos szerkezete még ma is fellelhető, annak ellenére, hogy azóta sokszor átépítették.

A fő sugárút, amely az ókori város központját jelentette, most is könnyen felismerhető: a Kanópusz út kötötte össze a települést a Pharos-szigettel – ezen állt egykor a világ hét csodája közé sorolt világítótorony is, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren. Sőt, a sugárút nyugati vége Soma utcájába torkollik, amely a legendák szerint Nagy Sándor sírhelyét rejti.

A Milánói Műszaki Főiskola kutatói, Giulio Magli és Luisa Ferro úgy gondolják, hogy furcsa szabályosságot találtak a város fő sugárútja, a Kanópusz út és a felkelő nap mozgása között. Számos asztronómus és régész vallja, hogy – csakúgy mint Alexandria esetében – rengeteg római és görög város a legjobb helykihasználás és praktikusság elve mellett leginkább csillagászati, ezzel együtt vallási szempontok alapján épült. Magli és Ferro is ezt próbálja bizonyítani. Itt van például az egykor a Kanópusz út két végén álló kapu, amelyet Achilles Tatius épített, és amelyeket a Nap és a Hold kapujának neveztek el. Az elhelyezkedéséből adódó logikus elrendezés is hibádzik: a Kanópusz út például nem párhuzamos a partszakasszal, ahogyan a klasszikus építészeti szokások megkívánnák.

“Alexander születésnapján szinte teljesen pontosan követte a nap a Kanópusz út vonalát” – nyilatkozta Magli a Discovery News weboldalának, hozzátéve, hogy a felismert szabályosságok segíthetnek megtalálni Nagy Sándor elveszett sírját. A két olasz kutató pontos méréseket végzett a Nap mozgásával és a város utcáinak helyzetével kapcsolatban. Megállapították, hogy az akkor használatos Julián naptár szerinti július 20-án, azaz Nagy Sándor születésnapján (ekkor még nem számolták a szökőéveket) pontosan a Kanópusz út keleti végén kel a nap. A jelenség nagyjából május 22-ig volt szembetűnő, addig a nap csupán elenyésző mértékben, szabad szemmel szinte láthatatlanul araszolt észak felé.

Mivel a Föld pályája nem tökéletes, a nap máshogy mozog az égen, ezért ma már kevésbé látszik az egyezés. “Néhány napos eltéréssel a jelenség azonban még ma is élvezhető” – nyilatkozta a Discovery-nek Magli. Magli és Ferro számítógépes programmal rekonstruálták a Nap égi útját július 20-án – kiderült, hogy nagyjából fél fokos eltéréssel végigköveti a Kanópusz út vonalát. Sőt, ebben az időszakban a Regulus, az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, azaz a királyok csillaga is ezen az útvonalon mozgott. Az ókori egyiptomiak az égitestet az életet adó nílusi áradás idejének előrejelzésére használták a Szíriusszal együtt, már i.e. 3000 körül.

Forrás: Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Történelem Egyiptom Ókor Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Megoldódott az egyiptomi piramisok egyik relytélye Megoldódott az egyiptomi piramisok egyik relytélye
  • A sikoltó múmia története A sikoltó múmia története
  • Varázslatos kaland színezi a nyaralást Varázslatos kaland színezi a nyaralást
  • Múzeumutca Tavaszköszöntő Múzeumutca Tavaszköszöntő
  • Különleges vasalószobát találtak a veszprémi várnegyed egyik épületében Különleges vasalószobát találtak a veszprémi várnegyed egyik épületében

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr277912168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard