Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
50 éve indult útjára a világ első Mars-szondája

50 éve indult útjára a világ első Mars-szondája

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 11. 01.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

1962. november 1-jén a Szovjetunióban bocsátották fel a gépezetet, a kísérlet azonban nem érte el célját: az utolsó összeköttetés 1963. március 21-én, a Földtől 106 millió kilométerre jött létre, aztán végleg megszakadt.



A Vörös Bolygó meghódítását közvetlen csillagászati bolygószomszédunk megismerésén túl az is motiválja, hogy esetleg az élet nyomaira bukkannak felszínén. A Mars-1 feladata a bolygó megközelítése, fotótelevíziós felvételek készítése, valamint a kozmikus sugárzás, a napszél és a meteoritáramok tanulmányozása volt. A kísérlet azonban nem érte el célját: az utolsó rádió-összeköttetés 1963. március 21-én, a Földtől 106 millió kilométerre jött létre, aztán végleg megszakadt. Ez akár sikernek is tekinthető, hiszen ilyen távoli kapcsolattartás addig nem történt. A pályamérésekből arra következtettek, hogy az űrszonda 1963. június 19-én mintegy 193 ezer kilométerre közelítette meg a Marsot.

Az oroszok az első sikeres kísérletet 1971-ben a Mars-2-vel, illetve 3-mal hajtották végre: a két űrjármű a bolygó körül keringve fotózta a felszínt, és míg az előbbi becsapódott a bolygó felszínébe, az utóbbi leszállóegysége 20 másodpercen keresztül adatokat sugárzott a felszínről, így elkészítette az első - nem teljes - panorámaképet is. Ám az első közeli fényképeket a Vörös Bolygó felszínéről ezt megelőzőleg egy amerikai űrszonda, a Mariner-4 készítette el: 1964. július 15-én 9800 kilométerre repült el a Mars mellett, és az akkor készült első, 21 fekete-fehér közelképből kiderült, hogy a felszín kráterekkel szabdalt, nincsenek Mars-csatornák a bolygón, és nem létezik semmilyen rivális civilizáció. Légköre főleg szén-dioxidból áll, és a felszíni légnyomás a földinek csak századrésze.

Számos kudarc után az első sikeres Mars-szonda az 1976-1977-es Viking-küldetések óta az 1997-ben landolt Nyomkereső (Mars Pathfinder) volt, amely - a fedélzetén szállított robotjármű segítségével - az élet nyomait, az éghajlatot és a természeti erőforrásokat kutatta. A jármű fő tervezője a magyar származású Bejczy Antal mérnök volt. Hazaküldött adatai megerősítették a csillagászok korábbi feltételezését, mely szerint a Marson valaha hatalmas mennyiségű víz hömpölygött. A három hónapos expedíció során a Marsról összesen 2,6 milliárd tudományos adatot, 16 ezer fényképet, valamint 15 komplett vegyi elemzést továbbítottak a Földre.

2012. augusztus 6-án sikeresen szállt le a bolygó felszínére a Curiosity (Kíváncsiság) Mars-járó, mely 2,5 milliárd dollár összköltségű program keretében két évig kutat az élet nyomai után a Marson. Ez volt az amerikai űrhivatal által végrehajtott hetedik sikeres landolás az égitesten. A hivatalosan Marsi Tudományos Laboratóriumnak nevezett rover már négy nappal később színes, körpanorámás képeket küldött a vörös bolygóról, majd egy új kőzetfajtát talált, amely összetételében nem a korábbi marsi mintákhoz, hanem inkább egy Földön található ritka vulkáni kőzethez hasonlít.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Amerika Szovjetunió Csillagászat Űrkutatás Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Csillagok háborúja égen és földön Csillagok háborúja égen és földön

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr627912158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard