Nyolcezerötszáz éves kutat, benne pedig két emberi csontvázat tártak fel Izrael északi részén, Jezréel völgyében autópálya-építés során.A kút, amelyet "Izrael" első földművesei ástak, 8 méter mély, átmérője pedig 1,3 méter.

Felső részének falát kövekkel rakták ki, az alsót pedig sziklában mélyítették, míg el nem érték a vízhozó réteget - olvasható az Izraeli Külügyminisztérium honlapján. "Az újkőkori kutak világszerte igen ritkák, ennél csak két idősebbet sikerült feltárni - az egyiket Cipruson, a másikat Izraelben. A kútásás minden bizonnyal az állattenyésztés kezdetéhez köthető, amikor a neolitikum embere meg akarta védeni vízforrásait a szennyeződéstől, ezáltal elzárta az állatoktól" - hangsúlyozta Omri Barzilai, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) őskori osztályának a vezetője, hozzátéve: az ásott kutak másik előnye, hogy állandó vízforrást biztosítanak. "A prehistorikus kutak feltárása révén többet megtudhatunk annak a kornak a kultúrájáról és gazdaságáról, amikor még nem találták fel a fazekasságot és fémművességet" - emelte ki Omri Barzilai.

Jotam Tepper ásatásvezető régész ismertetése szerint a kútban egy 19 év körüli nő földi maradványait, valamint egy idősebb férfi csontvázát találták meg. A feltárások során nem derült fény arra, hogy a két személy véletlenül esett-e a kútba, vagy gyilkosság áldozata lett. Mindenesetre a kutat, amely egy földműves-település szélén volt, többé nem használták a falu lakosai. Az ásatások során rengeteg eszköz, egyebek közt nyílhegyek, valamint kovakőből pattintott, fogazott sarlók kerültek elő, amelyeket aratáskor használtak a Jezréel-völgy első földművesei. A kútban állati csontokat, szerves maradványokat, valamint faszenet találtak, ezekből a leletekből megismerhető, hogy milyen állatokat háziasítottak és milyen növényeket termesztettek a korai "izraeli" földművesek.


Forrás: MTI