A Disney-ben patikamérlegen mérik ki minden egyes szereplő megjelenését és öltözködését is, most mégis úgy tűnik, a legújabb hercegnővel a rajzfilmstúdióban csúnyán melléfogtak.
A politikai korrektségre oly erősen adó társadalomban, mint az amerikai az is természetes, hogy a vezető rajzfilmgyártó sztárjai között megfelelő arányban legyenek afroamerikaiak és fehér, keresztény protestánsok, ázsiaiak és bennszülöttek. Így született meg a kínaias Mulan és a fekete Tiana hercegnő is. Patikamérlegen mérik ki minden egyes szereplő megjelenését és öltözködését is. Az Aladdinban a környezet és a karakterek is a Közel-Kelet – természetesen Disneysített díszleteit idézik, Jázmin hercegnő is igazi közel-keleti szépség, hátközépig érő, hollófekete hajjal – bár kendőben nemigen látni. Belle-t, A szépség és a szörnyeteg hősnőjét franciás báj, barna haj, finom arcél jellemzi, Pocahontas pedig bennszülött amerikai szépség. Új produkciójukkal azonban úgy tűnik, a rajzfilmstúdióban csúnyán melléfogtak.
Az új Disney sorozat főszereplője, Sofia – ellentétben a többi Disney hercegnővel – óvodás korú kislány, akivel a gyártó a 2-7 éves korosztályt kívánja megcélozni. A sorozatban visszatérnek az ismert karakterek: a három tündér, Flóra, Fauna és Fiona, sőt a többi hercegnő is – ők látják el tanácsokkal a felcseperedő kislányt, akinek a történet szerint be kell majd illeszkednie egy királyi családba. A gyerekek egészen biztosan rajongani fognak az új hercegnőért is. Sofia kinézetével azonban gond van, a kislány ugyanis kékszemű, és ha nem is szőke, de világosbarna, enyhén vöröses, miközben anyukája egyértelműen a család latin-amerikai származására utal. Erre mutat az is, hogy az édesanya, Miranda hangját egy spanyol színésznő kölcsönzi.
A közösségi oldalakon azonnal megindult a támadás a Disney ellen: miért akarják kifehéríteni Sofiát. A rajzfilmstúdió védekezésre kényszerült, először is kijelentették, hogy Sofiának csak az anyja latin, az apja skandináv, és különben is meseországban élnek, ahol bárki bárhogy kinézhet. Aztán azt mondták, hogy azért mert valaki latin, még nem kötelező sötét bőrűnek lennie, sőt kimondottan azt szerették volna, ha az óvodákban, iskolákban minden kislány azonosulni tudna Sofiával. Ami az érveket illeti, kétségtelenül igazuk van, Latin-Amerika lakossága sem egységes, Brazíliában, Argentínában, Chilében tízmilliók élnek észak- vagy kelet-európai felmenőkkel, akik kimondottan szőkék és kékszeműek. Azokban az országokban viszont – például Peruban vagy Guatemalában –, ahol máig többségben vannak az őslakosok, ott a lakosság a rájuk jellemző vonásokat hordozza inkább.
Sok Észak-Amerikában élő latina jelentkezett a közösségi oldalakon, akik éppúgy néznek ki, mint Sofia és büszkék hispán származásukra. Szerintük egyáltalán nem probléma, ha a Disney nem erősíti a faji alapú sztereotípiákat. Mások azt emelték ki, hogy bár a hercegnők között eddig valóban nem volt latina, de az amerikai rajzfilmipar egyáltalán nincs lemaradva a hispán szereplők ábrázolásában. Megint mások arra mutattak rá, hogy a politikai korrektség és a latin szereplők megjelenése ellenére a kifehérítés igenis létezik. A nagy divatlapok rendszerint addig photoshoppolják a fekete modelleket, színésznőket, míg tejeskávé színű nem lesz a bőrük. Az eredmény ugyan rémisztő, a magazinok azonban azzal védekeznek, hogy ez a vevők, nézők elvárása, ők szeretik jobban a világosabb bőrűeket, jobban veszik a velük készült lapokat, őket nézik a tévében. S ugyanezek az érvek hangzanak el akkor is, amikor a latin sztárokat késztetik, vagy éppen kényszerítik, hogy a siker érdekében változtassák meg külsejüket.
Forrás: Hirado.hu
