Most látták először teljes életnagyságban a világ legritkább bálnáját, melyet eddig csupán csonttöredékekből ismertek a tudósok. Két tetemet sodort partra a víz Új-Zéland partjainál, alkalmat adva a tanulmányozásra.
A csőröscetfélék rendjébe tartozó bálnát, az öt méter testhosszt is meghaladó Mesoplodon traversii-t 1872-ben fedezték fel, mikor a víz csontdarabokat mosott a partra egy csendes-óceáni szigeten, ám a faj ezidáig rejtve maradt az emberi tekintet elől. Arra, hogy a bálna még mindig létezik, csak két bizonyíték akadt az elmúlt 140 év során: az 1950-es években Új-Zéland, 1986-ban pedig Chile partjainál bukkantak koponyatöredékekre.
A most vizsgált maradványok 2010 decemberében kerültek elő Opape Beachen, Új-Zéland északi részén; egy nőstény példányhoz és a borjához tartoznak. Előbbi 5,3, míg utóbbi3,5 méterhosszúságú volt. A szakemberek először úgy gondolták, hogy egy másik, közönségesebb faj képviselői, s csak a DNS vizsgálatok elvégzése után bizonyosodott be, hogy az előzetes feltételezés helytelen. A tudósok most teljes leírást adtak a tengeri emlősről a Current Biology című tudományos lapban. Úgy vélik, a bálna a Csendes-óceán mélyén él, csak nagyon ritkán jön a felszínre, és kalmárokkal valamint kisméretű halakkal táplákozik.
Dr. Rochelle Constantine, az Aucklandi Egyetem munkatársa elmondta: ez az első alkalom, hogy teljes egészében láthatják a M. traversii-t. Mivel az állatot soha nem sikerült élőben megfigyelni, viselkedéséről nagyon kevés információval rendelkeznek. Dr. Constantine és csapata nem tudja pontosan megmagyarázni, miért annyira „megfoghatatlan” a faj – valószínűleg a nyílt óceánon él, itt is pusztul el, s maradványait csak a legritkább esetben mossa partra a víz. Új-Zélandot hatalmas vizek veszik körül, így nem meglepő, hogy a távoli tengeri világról csupán töredékes tudással rendelkezünk.
Forrás: Explorer World
