Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Oxigénhiány okozhatta a tömeges kihalásokat

Oxigénhiány okozhatta a tömeges kihalásokat

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 11. 14.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy Nyugat-Ausztráliában talált 380 millió éves rákszerű kövület elemzése hajmeresztő képet fest a Föld egyik legnagyobb tömeges kihalásához vezető eseményekről.



Általában a klímaváltozást és egy meteor pusztító becsapódását szokták kiváltó okként felhozni, ha a kései devon időszak tengeri élővilágának megtizedelése kerül szóba. A Geology folyóiratban publikált új tanulmány ettől eltérően azt sugallja, hogy a kihalás a mérgező, oxigénhiányos óceán eredményeképpen ment végbe. „Úgy véljük, hogy oxigénszegénység (anoxia) alakult ki, amikor is a hidrogén-szulfid (vagy kén-hidrogén) mérgező szintre jutott abban a zónában, ahol a fény behatol az óceánba – mondja Kliti Grice geokémikus-professzor. – Ilyen körülmények modern analógiája jelenleg a Fekete-tengernél figyelhető meg." Grice és csapata egy 380 millió éves rákszerű kövület elemzésével jutott erre a következtetésre. A fosszíliát Nyugat-Ausztráliában, a Gogo-formációban találták meg.

Számos biológiai molekula – úgynevezett biomarker – kémiai maradványát azonosították, ami segített kideríteni, milyen környezeti feltételek uralkodtak akkoriban. Találtak egy koleszterinszármazékot, mely először erősítette meg, hogy a fosszília egy rákféle maradványa. Emellett fotoszintetizáló fitoplanktonok biomarkereit is kimutatták, melyekkel a rák táplálkozhatott. Grice és csapata zöld kénbaktériumok – Chlorobi törzs – biomarkereit is felfedezte. Ezek a baktériumok víz helyett a hidrogén-szulfid segítségével fotoszintetizálhattak.


Elmondása szerint a baktériumok speciális pigmentet állítottak elő, melynek révén hosszabb hullámhosszokon tudták befogni a fényt, így lehetővé vált, hogy életben maradjanak a homályos vizekben a virágzó fitplanktonok alatt. „Az óceán rétegzetté vált. Egy oxigéndús, egy oxigénszegény, illetve az a réteg alakult ki, ahol a Chlorobi-baktériumok éltek ott, ahol a hidrogén-szulfid bőségesen rendelkezésre állt" – mondja Grice. Végül, de nem utolsósorban szulfátredukáló baktériumok biomarkereit is kimutatták. Ezek még nagyobb mélységben élhettek, és életben maradtak a szerves anyag lebontásával, amelyhez oxigén helyett szulfátot használtak. Ez lehetett azon hidrogén-szulfid eredeti forrása, amelyen a Chloribi-baktériumok éltek. Grice szerint az óceán állapota azonos volt azzal, amely a perm időszak végi tömeges kihaláskor alakult ki. Ez volt az elmúlt 600 millió év legnagyobb tömeges pusztulása. A kén-hidrogén elkábította rák az óceán fenekére süllyedhetett, halálába, ahol több százmillió éven át fennmaradt.

A kutatók szerint a 15 centiméteres rák több folyamat kombinálódása miatt maradt fenn kivételesen jó állapotban. Grice szerint a hidrogén-szulfid kémiailag megőrizte a rák izomszövetét, valamint a zöld kénbaktériumok szerves molekuláit. „A molekulák és a fosszília ugyanazon mechanizmus révén maradtak fenn, és korábban ilyen részletességgel nem tárták ezt fel” – tette hozzá. A kövület fennmaradását kalcium-karbonát burok is segítette, melyet a szulfátredukáló baktériumok hoztak létre. Az ezektől származó biomarkerek szintje különösen magas volt eme burokban.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Természet Katasztrófa Állatvilág Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért
  • Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr647912628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard