A feltárásokat Törökországban, Anatólia északi részén végezték, a régészek szerint az építési eljárások nem sokat változtak az elmúlt három évezred során, csupán az ókorban cement helyett agyagot használtak.

Mint az ásatásokat irányító Aykut Cinaroglu professzor rámutat, a gátat a szárazság miatt építették III. Hattuszilisz hettita király uralkodása alatt (Kr.e. 1265-1237). Előkerült az a hieroglifikus írással íródott tábla is, amelyen Puduhepat királyné adta ki az utasítást az építkezésre, a gátat Hebat anyaistennőnek szentelték.

"Dendrokronológiai vizsgálatok csapadékhiányról tanúskodnak, az aszályos terület egész Spanyolországig húzódott" - hangsúlyozta a régész, aki szerint ebben az időszakban Anatólia középső részén 11-13 duzzasztógátat építettek - olvasható a Hurriyet Daily News című angol nyelvű lap online kiadásában.

"Mai szemmel, apró tavak képződtek, de ha figyelembe vesszük, hogy mindezt kézi erővel hozták létre, nagyszabású építményekről van szó" - magyarázta Aykut Cinaroglu, aki szerint a gát a maga korában az egyedüli volt a világon, amely egyaránt szolgálta az öntözést és az ivóvízellátást.

Forrás: MTI