Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Felfedezték a legtávolabbi galaxist

Felfedezték a legtávolabbi galaxist

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 11. 18.
Járdafesztivál, közösségi grillezés, élő könyvtár, gasztrotérkép és városi séták az őszi Külkörút menüjében
2023-09-22 06:00:00

A KÜLKÖRÚT szervezői idén ősszel is tartalmas és ingyenes programokkal várják a józsefvárosiakat és minden

Varázslatos könyvbemutatóval érkezik az új Harry Potter-könyv!
2023-09-21 06:00:00

A Harry Potter-rajongók legnagyobb örömére október 10-én egy újabb könyv érkezik. A világpremier napján egy

Új bemutatóra készül a Duna Művészegyüttes
2023-09-08 11:03:52

A Duna Művészegyüttes Apák és fiak - Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán címmel készíti legújabb

„Civilben a mester” címmel új podcastsorozat indul
2023-09-05 19:00:00

A szeptemberben induló új podcastsorozatban Szy Katalin felnőtt klinikai szakpszichológus kilépve

további bejegyzések a szerzőtől »

Az Univerzum eddig ismert legtávolabbi – és az ősrobbanás időpontjához képest legfiatalabb – extragalaxisát sikerült azonosítani a Hubble űrteleszkóp két, még a tavalyi évben készített felvételének speciális analízisével.

A MACSO647-JD katalógusjelű galaxist 420 millió évvel az ősrobbanás után figyelték meg, amikor a 13,7 milliárd évvel ezelőtt született világegyetem eddigi élettartamának alig 3 százalékát érte el. Az ilyen távoli objektumok fénye általában még a legérzékenyebb teleszkópokkal sem érzékelhető, megfigyelésükben segít a gravitációs lencsézés módszere.


Még Einstein jósolta meg az általános relativitáselméletében, hogy amennyiben két galaxis pontosan azonos látóirányba esik az égbolton, a közelebbi csillagváros gravitációs tere eltorzítja a távolabbi galaxis képét ív alakú foltokká vagy szerencsés esetben akár egy komplett gyűrűvé, amelynek Einstein-gyűrű a neve.

Adott esetben a MACS JO647+7015 galaxishalmaz töltötte be a "nagyító" szerepét. A gravitációs lencsehatás által felerősített fényű objektumokra vadászó nemzetközi CLASH-csoport Marc Postman, a baltimore-i űrteleszkóp kutatóintézet asztrofizikusának irányításával három "nagyítást" készített a galaxisról, amelyeken a valóságosnál nyolcszor, hétszer, valamint kétszer fényesebben jelenik meg a csillagváros - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

A legtávolabbi galaxis mindössze egy parányi "pötty", a Tejútrendszerünk aprócska töredéke. Átmérője alig 600 fényév, míg a Nagy Magellán-felhőé, a Tejútrendszer társául szegődött törpegalaxisé 14 ezer fényév, a Földnek is otthont adó csillagvárosé pedig 150 ezer fényév.

A kiemelt mezőben látható vörös objektum az Univerzum eddig felfedezett legtávolabbi extragalaxisa (Kép forrása: NASA/ESA)

"Ez az objektum egy galaxis építőköve lehetett. A következő 13 milliárd év során több tucatszor, vagy akár több százszor-ezerszer ütközhetett össze és olvadt egybe más csillagvárosokkal" - vélekedett Dan Coe, a baltimore-i intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A CLASH-csoport néhány hónapja a világegyetem 490 millió éves korából származó galaxist fedezett fel, a MACS1149-JD katalógusjelű csillagváros 70 millió évvel fiatalabb, mint a most észlelt objektum. A kutatócsoport a Hubble segítségével még több ilyen törpegalaxist remél felfedezni a világegyetem gyermekkorából. Amennyiben ezek a galaxisok nagy számban léteztek, ők biztosíthatták az energiát, amely elégette a világegyetemet "ködbe borító" hidrogént, elindítva az újraionizáció folyamatát, és ismét áttetszővé téve az univerzumot.

A főleg protonokból és elektronokból álló forró plazma körülbelül 380 ezer évvel az ősrobbanás után semleges hidrogénatomokká állt össze, ez volt a kozmikus "sötétség kora", amikor még nem voltak "fényforrások", egyetlen csillag sem létezett. A "sötétség korával" kezdődően a semleges gáz hőmérséklete folyamatosan hűlt, ám sűrűsége változó volt, "összecsomósodott". Az ősrobbanás után 200-500 millió évvel a semleges hidrogéncsomókat saját gravitációjuk összehúzta, megszülettek az első csillagok és galaxisok. A csillagok első nemzedékének sugárzása hevítette fel és újraionizálta a környező területben lévő gázokat.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány NASA Csillagászat Lavór Felfedezés

Ajánlott bejegyzések:

  • Varázslatos könyvbemutatóval érkezik az új Harry Potter-könyv! Varázslatos könyvbemutatóval érkezik az új Harry Potter-könyv!
  • Új bemutatóra készül a Duna Művészegyüttes Új bemutatóra készül a Duna Művészegyüttes
  • „Civilben a mester” címmel új podcastsorozat indul „Civilben a mester” címmel új podcastsorozat indul
  • Anyanapló: vallomás a színpadon, a várandósság nehézségeiről Anyanapló: vallomás a színpadon, a várandósság nehézségeiről
  • Lépj be a csodák birodalmába Ben Miller segítségével! Lépj be a csodák birodalmába Ben Miller segítségével!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr877912730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard