Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Tengerész is akadt az ősemberek között

Tengerész is akadt az ősemberek között

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 11. 22.
Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

további bejegyzések a szerzőtől »

Újonnan fellelt bizonyítékok alapján feltehető, hogy neandervölgyi elődeink, vagy akár már a Homo Erectus, ősi tengerészekként kimerészkedtek a Földközi-tenger szigeteire.

Újonnan fellelt bizonyítékok alapján feltehető, hogy neandervölgyi elődeink, vagy akár már a Homo Erectus, ősi tengerészekként kimerészkedtek a Földközi-tenger szigeteire. Ezek a történelem előtti hajózásra utaló nyomok rávilágíthatnak, hogy milyen képességeik voltak a modern ember elődeinek. A kutatók ezelőtt úgy vélték, hogy a mediterrán szigeteken körülbelül 9000 évvel ezelőtt telepedtek le neolit, vagyis újkőkori földművesek és pásztorok. Azonban több őskori leletet tártak fel többek között Cipruson és Krétán is. Ezek a bizonyítékok azt sugallják, hogy már az emberelődöknek is jelentős tengerészeti és kognitív készségeik voltak.

„Kellet, hogy legyen valamilyen hajójuk, nem valószínű, hogy úsztak volna – mondta Alan Simmons, a felfedezésről szóló tanulmány vezetőszerzője. – A legtöbb szigetre nem vezet földhíd, így kellett, hogy tudjanak hajókat építeni és képesek legyenek navigálni azokat.” A professzor azt is hozzátette, hogy nincs közvetlen bizonyíték 100 000 éves hajókra. Ha meg is épültek fából vagy más természetes anyagokból, már rég megsemmisültek. Más nyomok utalnak rá, hogy nem a modern ember lehetett az első, aki a mediterrán szigeteken letelepedett.

A jelen kutatások azt mutatják, hogy elődeink jóval az új kőkor előtt nekivágtak a tengernek, és nem csak a közeli szigetekhez jutottak el, hanem távolabbikhoz is, mint például Kréta. A terület körülbelül 160 kilométerre van a szárazföldtől. A kutatók itt például kvarcból készített kézi fejszéket, csákányokat és bárdokat találtak, amelyek a lelőhely alapján 170 000 évesek. Pedig eddig úgy gondolták, hogy Krétán és Cipruson csak 9 000 évvel ezelőtt telepedtek le újkőkori mezőgazdasággal foglalkozó kolóniák, akik már tenyésztett növényeket és állatokat hoztak magukkal. A ciprusi Akrotiri nevű lelőhelyen 9000 évnél jóval idősebb kaparó, vágó kőeszközöket és egyéb szerszámokat tártak fel. Ezenfelül nagy tömegben kerültek elő törpevíziló-maradványok, amelyek valószínűleg megfelelő táplálékul szolgáltak a korai szigetlakóknak. A leletekből arra lehet következtetni, hogy a vadászok járulhattak hozzá a ciprusi törpevíziló kihalásához. Ez pedig azt is alátámasztja, hogy nem volt szükségük saját, tenyésztett növényekre vagy állatokra, a vadászó-gyűjtögető életmódhoz is megfelelőek voltak a körülmények.

A leletek korát azonban nagyon nehéz pontosan megállapítani, hiszen a radiokarbonos kormeghatározás tartományából kiesnek. Bár a kutatók általában el tudják végezni a datálást a leletek körül található anyagokból, ezek a szerszámok nem voltak olyan környezetben, amely pontosan bizonyítaná a korukat. A feltételezés, hogy ezen emberelődöknek ilyen fejlett mentális képességei voltak vitatható, bár más bizonyítékok is alátámaszthatják. Ausztrália például legkésőbb 50 ezer éve népesült be, azaz a korai elődök képesek voltak azt a tengeren elérni. Az indonéziai Wallacea-szigeteken talált leletek szerint az emberelődök egy kihalt törzse már 1,1 millió évvel ezelőtt tengerre szállhatott.

Forrás: Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Történelem Régészet Őskor Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon
  • Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak
  • Varázslatos kaland színezi a nyaralást Varázslatos kaland színezi a nyaralást
  • Múzeumutca Tavaszköszöntő Múzeumutca Tavaszköszöntő

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr627912854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard