Újonnan fellelt bizonyítékok alapján feltehető, hogy neandervölgyi elődeink, vagy akár már a Homo Erectus, ősi tengerészekként kimerészkedtek a Földközi-tenger szigeteire.
„Kellet, hogy legyen valamilyen hajójuk, nem valószínű, hogy úsztak volna – mondta Alan Simmons, a felfedezésről szóló tanulmány vezetőszerzője. – A legtöbb szigetre nem vezet földhíd, így kellett, hogy tudjanak hajókat építeni és képesek legyenek navigálni azokat.” A professzor azt is hozzátette, hogy nincs közvetlen bizonyíték 100 000 éves hajókra. Ha meg is épültek fából vagy más természetes anyagokból, már rég megsemmisültek. Más nyomok utalnak rá, hogy nem a modern ember lehetett az első, aki a mediterrán szigeteken letelepedett.
A jelen kutatások azt mutatják, hogy elődeink jóval az új kőkor előtt nekivágtak a tengernek, és nem csak a közeli szigetekhez jutottak el, hanem távolabbikhoz is, mint például Kréta. A terület körülbelül 160 kilométerre van a szárazföldtől. A kutatók itt például kvarcból készített kézi fejszéket, csákányokat és bárdokat találtak, amelyek a lelőhely alapján 170 000 évesek. Pedig eddig úgy gondolták, hogy Krétán és Cipruson csak 9 000 évvel ezelőtt telepedtek le újkőkori mezőgazdasággal foglalkozó kolóniák, akik már tenyésztett növényeket és állatokat hoztak magukkal. A ciprusi Akrotiri nevű lelőhelyen 9000 évnél jóval idősebb kaparó, vágó kőeszközöket és egyéb szerszámokat tártak fel. Ezenfelül nagy tömegben kerültek elő törpevíziló-maradványok, amelyek valószínűleg megfelelő táplálékul szolgáltak a korai szigetlakóknak. A leletekből arra lehet következtetni, hogy a vadászok járulhattak hozzá a ciprusi törpevíziló kihalásához. Ez pedig azt is alátámasztja, hogy nem volt szükségük saját, tenyésztett növényekre vagy állatokra, a vadászó-gyűjtögető életmódhoz is megfelelőek voltak a körülmények.
A leletek korát azonban nagyon nehéz pontosan megállapítani, hiszen a radiokarbonos kormeghatározás tartományából kiesnek. Bár a kutatók általában el tudják végezni a datálást a leletek körül található anyagokból, ezek a szerszámok nem voltak olyan környezetben, amely pontosan bizonyítaná a korukat. A feltételezés, hogy ezen emberelődöknek ilyen fejlett mentális képességei voltak vitatható, bár más bizonyítékok is alátámaszthatják. Ausztrália például legkésőbb 50 ezer éve népesült be, azaz a korai elődök képesek voltak azt a tengeren elérni. Az indonéziai Wallacea-szigeteken talált leletek szerint az emberelődök egy kihalt törzse már 1,1 millió évvel ezelőtt tengerre szállhatott.
Forrás: Explorer World
