Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Tengerész is akadt az ősemberek között

Tengerész is akadt az ősemberek között

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 11. 22.
Kísérletet tesznek az üzenet megfejtésére
2022-05-24 14:24:32

Május 27-től látogatható a Vigadó Galéria V. emeleti kiállítótermében a Magyar Művészeti Akadémia

Cimbalommuzsika tölti meg a Szentlélek templomot
2022-05-22 11:31:08

Május 26-án Pakson Szabó Dániel cimbalomművész először Tímár Sárát kíséri az  Ének a határtalanról

Sivatagi transz Budapesten: jön a Sunako!
2022-05-21 18:00:00

Palotai Csaba Párizsban élő gitáros pszichedelikus tájakra kalauzol két zenésztársával május 28-án a

Nagy dobásra készül az Álomvándorok Társasága
2022-05-21 14:07:01

Számos sikeres musical után most a Muzsika hangjá t mutatja be az érdi színházcsináló művészcsapat. Csebki

további bejegyzések a szerzőtől »

Újonnan fellelt bizonyítékok alapján feltehető, hogy neandervölgyi elődeink, vagy akár már a Homo Erectus, ősi tengerészekként kimerészkedtek a Földközi-tenger szigeteire.

Újonnan fellelt bizonyítékok alapján feltehető, hogy neandervölgyi elődeink, vagy akár már a Homo Erectus, ősi tengerészekként kimerészkedtek a Földközi-tenger szigeteire. Ezek a történelem előtti hajózásra utaló nyomok rávilágíthatnak, hogy milyen képességeik voltak a modern ember elődeinek. A kutatók ezelőtt úgy vélték, hogy a mediterrán szigeteken körülbelül 9000 évvel ezelőtt telepedtek le neolit, vagyis újkőkori földművesek és pásztorok. Azonban több őskori leletet tártak fel többek között Cipruson és Krétán is. Ezek a bizonyítékok azt sugallják, hogy már az emberelődöknek is jelentős tengerészeti és kognitív készségeik voltak.

„Kellet, hogy legyen valamilyen hajójuk, nem valószínű, hogy úsztak volna – mondta Alan Simmons, a felfedezésről szóló tanulmány vezetőszerzője. – A legtöbb szigetre nem vezet földhíd, így kellett, hogy tudjanak hajókat építeni és képesek legyenek navigálni azokat.” A professzor azt is hozzátette, hogy nincs közvetlen bizonyíték 100 000 éves hajókra. Ha meg is épültek fából vagy más természetes anyagokból, már rég megsemmisültek. Más nyomok utalnak rá, hogy nem a modern ember lehetett az első, aki a mediterrán szigeteken letelepedett.

A jelen kutatások azt mutatják, hogy elődeink jóval az új kőkor előtt nekivágtak a tengernek, és nem csak a közeli szigetekhez jutottak el, hanem távolabbikhoz is, mint például Kréta. A terület körülbelül 160 kilométerre van a szárazföldtől. A kutatók itt például kvarcból készített kézi fejszéket, csákányokat és bárdokat találtak, amelyek a lelőhely alapján 170 000 évesek. Pedig eddig úgy gondolták, hogy Krétán és Cipruson csak 9 000 évvel ezelőtt telepedtek le újkőkori mezőgazdasággal foglalkozó kolóniák, akik már tenyésztett növényeket és állatokat hoztak magukkal. A ciprusi Akrotiri nevű lelőhelyen 9000 évnél jóval idősebb kaparó, vágó kőeszközöket és egyéb szerszámokat tártak fel. Ezenfelül nagy tömegben kerültek elő törpevíziló-maradványok, amelyek valószínűleg megfelelő táplálékul szolgáltak a korai szigetlakóknak. A leletekből arra lehet következtetni, hogy a vadászok járulhattak hozzá a ciprusi törpevíziló kihalásához. Ez pedig azt is alátámasztja, hogy nem volt szükségük saját, tenyésztett növényekre vagy állatokra, a vadászó-gyűjtögető életmódhoz is megfelelőek voltak a körülmények.

A leletek korát azonban nagyon nehéz pontosan megállapítani, hiszen a radiokarbonos kormeghatározás tartományából kiesnek. Bár a kutatók általában el tudják végezni a datálást a leletek körül található anyagokból, ezek a szerszámok nem voltak olyan környezetben, amely pontosan bizonyítaná a korukat. A feltételezés, hogy ezen emberelődöknek ilyen fejlett mentális képességei voltak vitatható, bár más bizonyítékok is alátámaszthatják. Ausztrália például legkésőbb 50 ezer éve népesült be, azaz a korai elődök képesek voltak azt a tengeren elérni. Az indonéziai Wallacea-szigeteken talált leletek szerint az emberelődök egy kihalt törzse már 1,1 millió évvel ezelőtt tengerre szállhatott.

Forrás: Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Történelem Régészet Őskor Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Miért pocsék régész Indiana Jones? Miért pocsék régész Indiana Jones?
  • Honfoglalás kori kincsek nyomában Honfoglalás kori kincsek nyomában
  • Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja Különleges kincset rejtett a honfoglaló sírja
  • Kincsek a föld alól, avagy tarol a közösségi régészet Kincsek a föld alól, avagy tarol a közösségi régészet
  • Különleges kincset találtak Csömörön Különleges kincset találtak Csömörön

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr337912854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard