Egy óriási barlang szolgálhatott alapjául az ókori görög alvilág mítoszának. A hely valószínűleg Európa egyik legnagyobb történelem előtti falujának adott otthont, míg rá nem omlott a benne lakókra.
A barlangot 1958-ban fedezték fel Görögország déli részén, és az Alepotrypa nevet adták neki, ami annyit tesz, rókalyuk. A barlangban fellelt komplex település alapján arra lehet következtetni, hogy a korai, történelem előtti Európa mégsem volt olyan fejletlen, mint az korábban hitték. „A közeli faluban él a legenda, hogy egy ember elment a kutyájával rókára vadászni, a róka a kutyával a nyomában eltűnt egy lyukban, és mikor a vadász is az állatok után ment, felfedezte a barlangot" – mondta el Michael Galaty régészprofesszor. A történet kevéssé megbízható, mivel a falu lakói közül mindenki azt állította, hogy az ő nagyapja volt a szerencsés megtaláló.
A felfedezéskor a helyi politikusok úgy gondolták, jelentős turisztikai látványosságot csinálhatnának a barlangból. Azonban ezt a kutatók megakadályozták, hiszen azonnal felismerték a lelet fontosságát, és nem szerették volna, ha a látogatók véletlenül tönkreteszik a maradványokat. A barlang fő kamrája 60 méter magas és több mint 100 méter széles. Mindent egybevetve teljes hossza körülbelül 1 kilométer, elég nagy ahhoz, hogy saját tava is legyen. Külön érdekesség, hogy ebben a tóban maga a híres Jacques Cousteau is könnyűbúvárkodott.
A barlangban 1970 óta tart az ásatás. Ez idő alatt találtak többek között szerszámokat, cserépedényeket, obszidián-, sőt ezüst- és rézeszközöket is, amelyeket egészen az újkőkorig datálhatóak. Ez az időszak Görögországban Kr.e. 9000 körül kezdődött. Tehát Alepotrypa már jóval a bronzkorszak és a mükénéi civilizáció megjelenése előtt létezett. A lakók nem csak szállásként használták a barlangot, hanem temetkezési és rituális térnek is. Olyan volt, mint egy őskori katedrális, egy zarándokhely, amely a környező régiókból, sőt annál is messzebbről vonzhatta a látogatókat. Elhelyezkedése ahhoz is tökéletes volt, hogy kivegye részét mind az Afrika, mind a Földközi-tenger keleti része felől érkező kereskedelemből is.
A település virágzása hirtelen ért véget, mikor 5000 évvel ezelőtt a barlang bejárata, valószínűleg földrengés következtében, teljesen beomlott, élve eltemetve a belsejében élőket. Ez a barlang olyan jelentőségű, mint Pompei felfedezése. Olyan tökéletesen konzerválódott leleteket találtak benne, amelyek apró részletei pontos képet festenek a korról és az akkori emberek életéről. Ahogy a bejárat elzáródott, az évezredek során a bent maradtakra és a tárgyakra vékony, csillogó ásványlepel borult. Az emberek itt temetkeztek, itt végezték szertartásaikat, melyek folyamán agyagedényekbe trágyából készült égőket készítettek és halmoztak fel. Ez pedig egy sajátos alvilági érzést adott a barlangnak, amely méltán nevezhető Hádész világának.
Az eddig elmúlt majdnem negyvenévnyi ásatás a görög régész, Giorgos Papathanasszopulosz keze munkájához kötődik. Az elmúlt három évben sikerült más régészek támogatását is elnyernie, akik segítettek feltárni a barlangban rejlő történelmi kincseket. Az ezzel fellendült kutatások például azt is kimutatták, hogy a barlang előtt is volt egy település. Így több száz ember lakhatott együtt az eddig ismert legösszetettebb őskori faluban. A barlang azonban még mindig sok rejtélyt tartogat a régészek számára. Még nem tudják, hogy a lejjebb fekvő rétegek, kamrák mit rejthetnek. Még az is előfordulhat, hogy neandervölgyi civilizáció nyomait is fellelik, ugyanis egy a közelben található öbölben ennek a kultúrának a nyomait, szerszámait találták meg.
A cserépedények kémiai vizsgálata során felismerték, hogy az edények nem a barlangból származhatnak – ezt Giorgos Papathanasszopulosz mindig is hangoztatta. A barlang inkább valamifajta zarándokhely lehetett, ahová a fontos embereket temethették. Ez pedig ahhoz a furcsa feltevéshez vezet, hogy az akkori emberek számára ez lehetett az Alvilág „eredeti" bejárata. Ez akár történelmi alapot is adhat a görög mitológiai Hádész birodalmának. A feltárt csontok vizsgálata is ezt a feltevést támasztja alá.Ez és hasonló leletek is megerősítik, hogy az összetett civilizációk jóval előbb megjelentek Európában, mint az korábban feltételezték a kutatók. Az ásatásban részt vett tudósok január 6-án Seattle-ben, az Amerikai Régészeti Intézet éves konferenciáján összegzik a feltárás eredményeit.
Forrás: Explorer World
