Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Óriási vihar rázta meg a bolygót

Óriási vihar rázta meg a bolygót

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 12. 05.
Kezdődik a licit a Balatonnál
2022-08-08 15:50:44

Hamarosan indul a vetélkedés Züzü kegyeiért. Csók István a francia impresszionisták hatása alatt

Újra akcióba lendül Pityke és Marcipán!
2022-08-07 08:49:22

Portréfilm készül a legendás rajzfilmsorozatot megalkotó Maros Zoltán animációs rendező munkásságáról.

Különleges koncertre készül a négy fiatal magyar muzsikus
2022-08-05 12:34:07

Augusztus 18-án lép fel az Opus Jazz Clubban a Szakcsi Lakatos Róbert Quartet. A csapat vadonatúj

Nekik jutalom velünk lenni
2022-08-04 11:40:52

Az  UtcaSzAK nak köszönhetően olyan gyerekek és felnőttek hoznak létre előadásokat immár másfél évtizede

további bejegyzések a szerzőtől »

A megfigyelések szerint, 2009-től kezdve drasztikus, és egyelőre még nehezen megmagyarázható légköri változásoknak lehetünk szemtanúi a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter atmoszférájában.



Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) infravörös teleszkópjával, valamint a Hawaii-szigeteken működő Mauna Kea Obszervatórium távcsövével, a hároméves Jupiter-megfigyelési program (2009-2012) keretén belül készített infravörös felvételeket összehasonlították az adott időszakban – többek között a programban résztvevő amatőrcsillagászok által – a látható fény tartományában megörökített felvételekkel.

A Jupiter légkörében (már kis távcsövekkel is) megfigyelhető két markáns, központi felhősáv közül, a bolygó egyenlítőjétől a forgástengellyel párhuzamosan húzódó Déli Egyenlítői Öv viszonylag rövid idő alatt teljesen elhalványodott, majd ezt a jelenséget egy igen intenzív visszafényesedési szakasz követte. Ezzel paralel igen hasonló folyamat játszódott le az Északi Egyenlítői Övben is. Ez a terület eddig még soha nem tapasztalt módon, 2011-ben teljesen kivilágosodott (kisebb távcsövekben nézve a Jupitert, gyakorlatilag eltűnt az északi felhősáv) majd idén márciustól ismét elkezdett visszasötétedni. G. Orton, a NASA kutatója szerint, az elmúlt három évben a Jupiter egyre furcsábban viselkedik, amelyet ezek az észlelések is jól alátámasztanak. A központi felhősávok fényesség oszcillációjának hátterében a felhőrétegek gyors megvastagodása illetve elvékonyodása állhat a szakemberek szerint.

A Jupiter felhősávjait már Galileo Galilei is megfigyelte az 1610-es években. Az elmúlt száz évben a nagyteljesítményű optikai teleszkópoknak, és a fotótechnika fejlődésének köszönhetően, a Jupiter felszíni változásairól terjedelmes és jól dokumentált anyag áll a kutatók rendelkezésére. A több évszázadra visszanyúló észlelések eddig azt mutatták, hogy a két központi egyenlítői öv viszonylag stabil képződmény. Ezért rendkívül furcsa az elmúlt három évben megfigyelt hektikus változások sorozata, amelynek kiváltó okára még nincs elfogadott magyarázat.

A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, amelynek tömege egymagában két és fészerese az összes többi bolygó tömegének. ( A Föld tömegének kereken az 1314-szerese.) Az ún. gáznemű óriásbolygók közé tartozik (ide soroljuk még a szintén rendkívül nagytömegű Szaturnuszt, valamint az Uránuszt és a Neptunuszt is,) amelyeknek – eltérően az ún. Föld-típusú bolygóktól – nincs szilárd felszínük, viszonylag kicsi a sűrűségük, és igen nagy a térfogatuk. A Jupiternek rendkívül gyors a tengelyforgási ideje, mindössze 9 óra 27 perc, ami miatt a bolygó a pólusainál jól észlelhetően belapult. A Jupitert néhány asztronómus „sikerületlen csillagnak", azaz egy olyan naprendszerbeli gravitációs centrumnak tartja, amely a naprendszer keletkezésekor a Nap egyfajta „konkurensként", egy másik csillagcsíra lehetett.

Tény, hogy a bolygó óriási gravitációs ereje és gáznemű jellege miatt, folyamatosan zsugorodik, ugyanúgy, mint a kialakulóban lévő csillagok. A mérések szerint, évente 2 centiméterrel csökken a Jupiter átmérője, tehát gravitációs összehúzódása napjainkban is tart.  A lassú összehúzódás ellenére sem kell azonban attól tartani, hogy a valódi protocsillagokhoz hasonlóan, a Jupiter valamikor a jövőben majd „lángra lobban", ugyanis a tömege nem elégséges a termonukleáris magfúzió beindulásához. A Naprendszer bolygói között egyedülálló módon, ugyanakkor a Jupiter termikus sugárzással is rendelkezik, azaz több energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap.

Egyedülállóan érdekes az óriásbolygó atmoszférája is. A Jupiter tömegének majd háromnegyedét hidrogén alkotja. A tömegkomponensek között viszonylag jelentős a hélium aránya, kisebb mennyiségben emellett még víz, ammónia, metán, és különböző szénhidrogén vegyületeket mutathatók ki az óriásbolygó légkörében.  Már kis nagyítású távcsövekben is feltűnnek a környezetüktől sötétebb, és a Jupiter egyenlítőjével párhuzamosan futó felhősávok, amelyek rendkívül erős viharokat és légköri turbulenciákat generálnak. A zónaövekben igen erős, 360-400 km/óra sebességű állandó szelek fújnak, és rendkívül gyakoriak a földi villámok energiájánál ezerszer erősebb elektromos kisülések is.

Ezen intenzív folyamatok ellenére, egészen a közelmúltig úgy tűnt, hogy a légkör szerkezete viszonylag stabil. Erre jó példa a már közepes amatőr távcsövekkel is jól megfigyelhető ún. nagy vörös folt, amely jóval sötétebb a környezeténél, és ellentétben az egyenlítői felhősávok fix helyzetével, folyamatosan vándorol a bolygó déli féltekéjén. A négyszeres földátmérőjű jelenség gyakorlatilag egy, a 17. század közepén kialakult, és lassan négyszáz éve egyfolytában tomboló hatalmas vihar. A mostani, legfrissebb megfigyelések azt igazolják, hogy a Jupiter atmoszférájában egyelőre még nehezen magyarázható, intenzív változások kezdődtek el. A bolygókutatás új, izgalmas feladata e kérdés megfejtése.

Forrás: Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Csillagászat Űrkutatás Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Végre eljut Weöres Sándor verse a Holdra Végre eljut Weöres Sándor verse a Holdra
  • Vigyük el Erdélyt a Holdra! Vigyük el Erdélyt a Holdra!
  • Weöres Sándor versét viszi a Holdra az amerikai űrszonda Weöres Sándor versét viszi a Holdra az amerikai űrszonda

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr1007913318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard