A Stonehenge körül a mai napig rengeteg a megoldatlan rejtély. Például még most sem tudják biztosan, milyen céllal emelték. Új ásatások alapján feltételezik, hogy más lehetett felépítésének sorrendje.
Az új tanulmány szerint először a nagy, patkó alakban elrendezett hármas köveket emelték, körülbelül 4600 évvel ezelőtt, majd csak jóval később hozták Walesből a kisebb, úgynevezett kék köveket. A végső összegzést kutatók az Antiquity folyóirat decemberi számában tették közzé. Ez az elmélet merőben ellentmond az eddigieknek, ugyanis arra következtet, hogy a nagyobb kövek kerültek előbb Stonehenge-be.
„A dolgot eddig teljesen más irányból közelítették meg, mint kellett volna. A feltételezés, hogy a kis kövek voltak előbb, és Stonehenge később vált naggyá, téves. A kezdetektől fogva nagy volt és az is maradt" – nyilatkozta Timothy Darvill, a Bournemouth Egyetem régésze, a tanulmány egyik szerzője.
Az új sorrend statisztikai számításokon alapul, ezek szűkíthetik azt az időintervallumot, amelyben a kövek a helyükre kerültek. Kiderült, hogy csak néhány generáció kellett a fő elemek kialakításához. A kutatóknak így igen csak át kellett gondolniuk, hogy mikor érkezhettek a kövek a végleges helyükre.
A Stonehenge az egyik legvitatottabb építmény a világon. Még mindig több lehetséges válasz létezik arra a kérdésre, hogy miért épült: csillagászati vagy rituális céllal, temetkezési műemlékként vagy az egység jelképeként állították. Annak ellenére, hogy köveknek csak egy kis része maradt fenn, a régészeknek sikerült rekonstruálni, hogy nézhetett ki eredetileg. A középpontjában egy oválisan kialakított rész lehetett, amely a kisebb ún. „kék kövekből", vulkáni magmás kőzetekből épült. A nevüket onnan kapták, hogy ha nedvesség éri őket, vagy ha frissen munkálják meg, kékes színt öltenek. Az öt megmaradt hatalmas, majdnem 40 tonnás kőből, amelyet trilitnek neveznek, egy patkó alakú építmény vette körbe az oválisan elrendezett kék köveket. Ezt a patkót pedig egy nagy, szintén kék kövekből épült teljes, szabályos kör vette körül.
Darvill és kollégái 2008-ban kezdtek az ásatáshoz, és meglepő eredményekre jutottak, amelyek a korábbi kronológiába sehogyan sem illetek bele. A csapat megbecsülte a helyszínen talált leletek korát, többek között a kövek között maradt, szarvasagancsból készült csákányokét is, majd ezeket és a korábbi ásatások adatait összevetve előálltak egy új építési korszakolással.
Ahogyan az előző kutatók is feltételezték, a helyet először 5000 évvel ezelőtt használták. Ekkor köralakban emeltek dombot és árokrendszert, amelyek körülbelül 110 méteres átmérővel rendelkeztek. Az új kutatás azonban azt feltételezi, hogy Kr.e. 2600-ban az újkőkori emberek a hatalmas homokkőpatkót emelték először. Csak ezután, jóval később rendezték el a kisebb kék köveket a patkó körül, amelyeket valószínűleg Walesből hoztak a helyszínre. Ezután az ezredfordulóig a kisebb köveket többször is átrendezték. Először a helyi alapanyagokból építkeztek, majd később máshonnan érkeztek a kövek, megadva Stonehenge egységét, összetettségét.
Az újradatálás lehetővé teszi a tudósok számára, hogy az építési fázisokat bizonyos emberekhez, népekhez köthessék. A homokkő alapot valószínűleg a Brit-szigeteken élő pásztorok emelték, míg a kisebbeket egy Európában vándorló, marhatenyésztéssel foglalkozó népcsoport emelhette. Rájuk jellemzőek a harang alakú kerámiaedények is, amelyeket maguk mögött hagytak.
Ezen az új eseményvonalon minden csatlakozik, az elmélet az események helyes sorrendjén kívül egy sor kulturális kapcsolódást is feltárt a régészek előtt.
Forrás: Explorer World
