Negyven éve, 1972 decemberében került először adásba a Frakk, a macskák réme című, azóta kultikussá érett rajzfilmsorozat. Tudtátok, hogy az összes állatszereplőt valódi cicákról és kutyákról mintázták? A sorozat zenéjét pedig egyetlen hangszer szolgáltatta.
A gyermekkor meghatározó „meséje” volt a Frakk, Szabó Gyula jellegzetes ugatásával. A lusta, kétszínű és gonosz macskákat zabolázatlan indulattal megregulázó vizsla egy egész ország kedvence volt, nem csak a gyerekek, a felnőttek is szívesen nézték a kutya-macska háború éppen aktuális folytatását.A rajzfilm sikere máig tart, hiszen a mai napig folyamatosan ismétli valamelyik közszolgálati adó. Pedig elég „fapados” körülmények között készült.
A költségvetésben például nem különítettek el pénzt arra, hogy a zenéjét zenekar játssza fel. Ezért a zeneszerző, Pethő Zsolt egyetlen Hammond-orgonán készítette el mind a négy széria zenéjét (!).
Egyedül a főcímben hallható zenekari muzsika. Pethő Zsolt a rádió könnyűzenei együttesét, a Stúdió 11-et egy másik felvétel közben vette rá, hogy a szünetben „feketén” játsszák fel neki Frakk főcímzenéjét.
Sőt, szó szerint nem is rajzfilmről van szó, hiszen a Frakk papírkivágásos technikával készült. Ennek lényege, hogy egy adott figurának megvan a sajátos „készlete” (testrészek, fejek, lábak, karok), amelyek tetszés szerint változtatók. Tehát ha egy szereplőnek például új arckifejezésre van szüksége, egyszerűen csak ki kell cserélni a fej darabkáját a megfelelő arckifejezést tartalmazó papírkivágásra.
Az animációs film sztoriját Bálint Ágnes írta, aki a Mi újság a Futrinka utcában? és a Kukori és Kotkoda forgatókönyvét is írta. A két macska figurája az írónő tulajdon macskái után született, amiket egyébként még a nevük is megegyezik a mesebeli macskák nevével.
Frakk figurája már összetettebb, két valódi magyar vizsla „ötvözeteként” jött létre. Bálint Ágnes édesanyja gyakorta mesélt szomszédjuk vizslájáról, akit Frakknak hívtak. A kutya időnként átszökött hozzájuk, és mindenféle galibát okozott. Innen származik a rajzfilmsorozat főszereplőjének neve. De ez még nem minden: Bálint Ágnes orvos vejének, dr. Sárvári Andrásnak volt egy vizslája.
A kutya akkor került a családhoz, miután a vő Bálint Ágnesékhez költözött. Dr. Sárvári András egy kórház udvarán látta meg a kísérletezés céljából odaszállított állatot. Megsajnálta és egy százasért megvásárolta a sintértől. Így aztán a valóságban is gyakran előfordult, amit később egy egész ország láthatott a tévében: hogy a kutya és a két macska összekapott.
A sorozat végül négy évadot ért meg, egyenként 13 résszel. A nyugdíjas házaspár két macskájának és egy vizslájának folytonos háborújának népszerűségéhez a szereplőknek hangjukat kölcsönző színészóriások is hozzájárultak.
Szerénke hangja Váradi Hédi, Lukréciáé, Schubert Éva, Irma nénié Pártos Erzsi, Károly bácsié először Rajz János, majd Suka Sándor volt. Szabó Gyula pedig nem csak Culombo, illetve a Magyar népmesék hangjaként, hanem Frakk torkaként is maradandót alkotott.
