Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Sárga csillag, vagy seriffcsillag?

Sárga csillag, vagy seriffcsillag?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 12. 14.
Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban
2025-07-17 07:44:56

A tudomány és művészet látványos találkozása várja a közönséget augusztus 3-án Nyíregyházán, ahol az

Tíz nap, száz szólista - Indul a FAB jubileumi zenei ünnepe
2025-07-16 08:17:09

Tizedik alkalommal rendezik meg a Fesztivál Akadémia Budapest nyári programsorozatát, amely idén minden

130 év mozi – Felújított filmklasszikusokkal ünnepel a főváros
2025-07-15 18:00:00

Szeptember 16. és 21. között ismét megrendezik a Budapesti Klasszikus Film Maratont, ahol restaurált magyar és

Népi ritmusok és legendás éjszakák Gombaszögön
2025-07-14 18:00:00

A Felvidék legnagyobb ifjúsági-kulturális rendezvényén, a Gombaszögi Nyári Táborban idén is különleges

további bejegyzések a szerzőtől »

Mohácsi János színpadra vitte a Holokauszt emlékeit. A Dohány utcai seriffet decemberben láthatja a közönség a Jurányiban.

A színdarab szövegét Mohácsi János és a színészek közösen válogatták, gerincét személyes visszaemlékezések adják. Claude Lanzmann Shoah című filmjének alapjai, és különböző naplórészletek, történelmi források és jegyzőkönyvek is megjelennek a forgatókönyvben.

Bánfalvi Eszterrel, a darab egyik főszereplőjével Bereczki Csilla és Matók Szilvia beszélgetett:

Az előadás sötétben játszódik. Mit gondolsz, mennyire lehet ez sokkoló a nézők számára, illetve milyen nehézségeket hordoz nektek, az előadóknak?

Bánfalvi Eszter: Egyrészt mindenhol feltüntetjük, hogy az előadás sötétben játszódik, tehát, ha valakinek ez problémát okoz, az fel tud rá készülni. Másrészt nekem kihívást jelent, hogy nincs semmilyen látvány. Csak a hangunkra hagyatkozhatunk, arra, hogyan fogalmazunk, hogyan adunk át egy szöveget. Sokféleképpen tud hazudni egy színész. Itt nagyon pontosnak kell lenni, megspékelve azzal, hogy ezek nem egyszerű szövegek. Ezek visszaemlékezések, feljegyzések, amelyek nem tűrik a mórikát. A hangunk az egyetlen eszközünk, hogy eljuttassuk ezeket a történeteket, a nézőhöz. Nagyon izgalmas, és egyben baromi nehéz.



Hogyan kerültél kapcsolatba az előadással?


B.E.: Amikor még alakulóban volt az előadás hallottam róla Matók Szilvitől, mondtam neki, hogy engem ez érdekel. Egyrészt a Mohácsi, másrészt a téma is izgat.

Meddig lehet még érdekes a holocaust?

B.E.: A holocaust vagy a Shoah nem érdekes, hanem egy létező felkiáltójel. Nem lehet az embereket hovatartozásra, fajra, nemre, vallásra, ízlésre való tekintettel kiközösíteni, meghurcolni, megalázni, megsemmisíteni. Az aktuális szörnyűségek eljutnak hozzánk a televízión és az interneten keresztül, de szemünk nem rebben, mert az ingerküszöbünk már egészen más. Tompább. Ma Magyarországon is megengednek emberek maguknak tűrhetetlen megnyilvánulásokat - de nem ezért készül ez az előadás. A fiatalok keveset tudnak erről, messze van tőlük, hatni kell rájuk, mert igenis tétje van.

Miért lett fontos számodra erről beszélni?

B.E.: Tavaly tavasszal megismertem a nagymamám egyik legfontosabb barátját, Moller Ági nénit. 93 éves, döbbenetes szellemi frissességgel. Ő egy túlélő. Jászberényi, most is ott él. Onnan deportálták, és ott élte le az életét, miután visszajöttek. Néhányan. Számomra megrendítő és izgalmas volt, hogyan beszél egy túlélő jelen időben nekem, aki most élek a 21. században, arról ami vele történt. Rengeteget nevettünk, meg persze hallgattunk. Megtisztelő volt, hogy a bizalmába fogadott, mert a személyes sorsáról a nyilvánosságnak idáig nem beszélt. Ebből beemeltünk részleteket az előadásba. Nemcsak a haláltáborról beszélgettünk, hanem az azt megelőző, és az azt követő időszakról is. Az akkori Jászberényről, arról hogyan változtak a szelek, hogyan deportálták őket, a kényszermunkáról, milyen volt az út hazafelé, és mi várta őket itthon. Ijesztő volt hallani az Ági nénivel való beszélgetésben, hogy hogyan is kúszott be a gyűlölet a mindennapi életbe, vagy hogy miért és hogyan keresünk magunknak ellenségképet. Ez egy élesen észrevehető dolog. Alattomosan bekúszik.

Nagyon nehéz a holocausthoz művészileg adekvát formát találni, a tiétek dokumentarista és puritán.

B.E.: Nagyon sok megközelítés volt már. Mi nem érezzük az orrunkban az emberi hús szagát, ahogyan Ági néni érzi a mai napig. Ahhoz hogy fel lehessen fogni, hogy ez nem egy mese, ez nem egy történet, minden pózt le kell rántani róla. Amikor Ági néniéket elvitték, sokkal fiatalabbak voltak, mint pl. én most. 21-22 évesek voltak ezek a lányok. Ha belegondolunk, hogy mi mit csináltunk huszonévesen, mindez felfoghatatlan. Hogy hogy lehet mindenben úgy helytállni, nem feladni. Egyáltalán, élni utána.

Beszéljünk a zenéről! Kovács Marcival már dolgoztatok együtt az Egyszer élünkben.

B.E.: Dolgoztam már Marcival, de soha nem láttam azelőtt, hogyan születik a zene. Kovács Marci bejön, hallgatja a szövegeket, ebből születnek a dalok. Maga a zene, ami íródik, amit ő kitalál, az mérhetetlen figyelemmel és alázattal van a szövegek, a túlélők iránt, és irántunk, akik ott vagyunk.



Vannak személyes vonatkozásaid az anyaggal kapcsolatban?


B.E.: Ági néni története azért is hatott rám, mert mindkét nagymamán megjárta Auschwitzot. A nagymamámmal is beszélgettem, de nem ilyen mélységben, fiatal voltam, amikor meghalt. Kiemelnék egy momentumot a beszélgetésből. Megrendítő pillanat volt, amikor Ági néni egy hatalmas szünetet tartott és azt mondta, "soha az életemben nem fogom elfelejteni, amikor égették a cigányokat. Na azt soha." Az annyira fájt neki. Hogy miért ölnek meg valakit azért, mert cigány. Láttam az arcán, hogy ez nem megy ki soha. Elevenen égettek el embereket. Gyerekeket, nőket, férfiakat, válogatás nélkül. Cigányokat! Mondta el ezt ez a picike, törékeny zsidó asszony, akinek mindenkiét megölték.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Kaposvár Színház Interjú Holokauszt Zsidó

Ajánlott bejegyzések:

  • Egy máig feldolgozatlan zsidó felkelés részleteit rekonstruálják Józsefvárosban Egy máig feldolgozatlan zsidó felkelés részleteit rekonstruálják Józsefvárosban
  • Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr467913534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard