Robert Ballard amerikai tengerkutató, a Titanic roncsainak felfedezője úgy véli, bizonyítékokat talált arra, hogy a bibliai özönvíz története valós eseményeken alapul.
Idővel azonban a Föld éghajlata enyhülésnek indult, az olvadó gleccserekből megindult folyamok az óceánok felé vették az irányt, világszerte áradásokat okozva. A Columbia Egyetem két kutatójának elmélete szerint az egyik igazán nagy áradás a Fekete-tenger vidékén pusztított, amely a feltételezések szerint az adott időben egy szeparált édesvizű tó volt. Partjain földművelők éltek, míg az olvadás miatt felduzzadt Földközi-tenger vize be nem özönlött a Fekete-tengerbe. Az áradás, amelynek ereje kétszázszor nagyobb volt, mint a Niagara-vízesésé, mindent elsöpört.
Robert Ballard és csapata az elméletet igazoló bizonyítékokat keresi. "Az özönvíz nyomait keressük. Nem lassan emelkedő vízszintről van szó, hanem óriási erejű áradásról, amely mindörökre elnyelte a földművelők településeit" - magyarázta a kutató. Ballard csapata 122 méteres mélységben megtalálta az őskori part vonalát, az itt gyűjtött kagylók radiokarbonos kormeghatározásával a kutatók meghatározták a kataklizma idejét, amely Kr.e. 5000 táján, vagyis hétezer éve következhetett be.
"Szörnyű nap lehetett, amikor igen rövid idő alatt 150 ezer négyzetkilométernyi terület a víz alá került" - magyarázta Robert Ballard. A kutatócsoport eddig ember alkotta építményekre emlékeztető struktúrákat talált, de feltártak a mélyben őskori cserépedényeket is. Az egyik legérdekesebb felfedezésük egy 2500 éves hajóroncs volt, amelyben az egyik tengerész földi maradványait is meglelték. A hajóroncs meglepően jó állapotban maradt fenn, hiszen a Fekete-tenger vizében a mélyben gyakorlatilag nincs oxigén, így a fa nem korhad el. Robert Ballard reményei szerint azonban sokkal régebbi leleteket is talál, amikor jövő nyáron visszatér Törökország partjaihoz. Nem reménykedik, hogy megtalálja Noé bárkáját, abban viszont bízik, hogy megleli az egykori földművelők falvait.
Forrás: MTI
