Kilépett a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémiából Kaján Tibor - adta hírül korábban a hvg.hu.
Otthagyta a Magyar Művészeti Akadémiát Kaján Tibor, a 91 éves karikaturista 1997 óta volt tagja az akadémiának. A művész telefonon azt mondta, hogy december 27-én levélben jelezte kilépési szándékát az MMA felé. Döntése okairól a Magyar Narancsnak nyilatkozva annyit mondott, hogy nem ért egyet a mostani vezetőséggel, elhatározásában pedig Fekete György elnök személye is szerepet játszott. "Az egész akadémia szellemisége megváltozott, és ez a változás nekem nem felel meg" - tette hozzá.
Ahogy arról már korábbi írásunkban beszámoltunk, az elmúlt egy hónapban számos ismert művész hagyta ott a Fekete György vezette akadémiát, köztük Rost Andrea, Korniss Péter, Cserhalmi György és Novák Ferenc.
Az alábbiakban Novák Ferenc 2012. december 15-én, az MMA közgyűlésén elhangzott beszédét közöljük, úgy ahogy az ott elhangzott.
Tisztelt Közgyűlés!
Január 1-től nagy örömünkre köztestületként működünk. Hála Makovecz Imre fáradhatatlan tevékenységének ez a kegyelmi pillanat végre bekövetkezett. Fekete György elnökünk áldozatkész szervezési munkájának köszönhetően az intézmény megalakult és rekord időn belül működőképes lett.
Működésünk első éve sok örömmel telt el, de vannak olyan megnyilatkozások és támadásokra okot adó jelenségek is, melyek mellett nem mehetünk el közömbösen. Tudnunk kell, hogy rajtunk kívül vannak olyanok a művészeti életben, akik másképp gondolkoznak, mint mi. Ettől még nincs jogunk ellenségnek tekinteni őket. Igaz, valóban vannak olyanok, akik ellenségesen nyilatkoznak, de úgy gondolom, ezek egy elenyészően kis réteget képviselnek. Velük természetesen – akár szenvedélyesen – vitatkoznunk kell. Minden elképzelhető fórumon – bel- és külföldön – bizonyítanunk kell a tévedéseiket és a mi igazunkat. Az én álmaimban egy olyan köztestület tagja szeretnék lenni, mely szakmailag minden művészeti ágazatban vitathatatlan – és lehetőleg pártatlan – szakértelemmel foglal állást hazánk stratégiailag fontos kulturális közéletét illetően. A köztestület viszont tiszteletben tartja és meghallgatja mások véleményét is. Én úgy gondolom, ez a demokrácia egyik lényege.
Tisztelt Közgyűlés! Azt is szeretném elmondani, hogy én milyen országban szeretnék élni a gyerekeimmel és az unokáimmal. Aki egy kicsit is ismeri az életutamat és munkásságomat, az tudja, hogy nemzeti elkötelezettségem milyen. Ettől a szilárd kötődéstől soha nem tértem el. Akkor sem tértem el, mikor ennél sokkal nehezebb időket éltünk. Most megöregedve, ennek a köztestületnek büszke tagjaként – érezve megbízatásunk súlyát – el kell mondanom egy kicsit részletezve, hogy milyenek ezek az álmaim:
1. Ne legyen olyan színházi élet, mely csak egy szemléletet tükröz és a másképpen gondolkozó tehetségeket nem fogadja be.
2. Ne legyenek olyan kiállítási csarnokok vagy termek, melyek nem adnak teret az akár extrém gondolkodású alkotóknak is.
3. Ne legyen olyan irodalmunk, mely csak egy rózsaszínű szemüvegen keresztül láttatja velünk a valóságot.
4. Építészetünk legyen sokszínű és sok irányzatot befogadó a nagyvilágból is.
Ha viszont egyes alkotók ízléstelen, sokakat bántó művekkel jelentkeznek, akkor ne kiátkozás, letiltás következzen, hanem megalapozott szakmai kritikával meg kell akadályozni, hogy ez közkinccsé váljon. A megalapozott kritika nagyon fontos, mert ezt a társadalom többségének is el kell fogadnia.
Semmilyen területen nem vállalhatjuk fel a XX. század második felének sokunk által utált kulturális irányításának szerepét.
Tisztelt Tanult Barátaim! Ennyit akartam elmondani. Attól hogy én az írástudók többféle táborának a közeledésére vágyom, azért ide tartozom, és ide fogok tartozni. Elveimtől, a nemzethez tartozás eszméjétől nem tántoríthatnak el. Viszont szeretnék a másképp gondolkodókkal emberi és európai módon vitatkozni. Ezt eddig is megtettem.
Még egy befejező gondolat. Nyomunkban van sok ezer tehetséges fiatal. Mindenképpen ők következnek utánunk. Őket nem lehet sem leváltani, sem megállítani. Jó lenne, ha tisztelnének, szeretnének minket. Ezt csak úgy érhetjük el, ha tudomásul vesszük, hogy a kultúra, a művészet dolgairól sok mindenben másképp gondolkodnak. Nyissunk nekik kapukat, hogy a jövőben ne tagadják meg a múltat, hiszen a mi jelenünket fogják a múltuknak tekinteni.
Forrás: hvg.hu
