Natacha Atlas két évvel legutóbbi fellépése után ismét Budapestre, ezúttal az A38 Hajóra érkezik március 2-án. Mostani koncertje különlegesség, hiszen 2013-ban mindössze három koncertet ad Európában.
A brit apától és szefárd zsidó anyától Brüsszel marokkói negyedében született Natacha Atlast gyerekkorában erőteljesen befolyásolta mind a zsidó, mind az észak-afrikai arab, maghrebi kultúra, olyannyira, hogy a hastáncot is magas fokos sajátította el. A multikulturális környezet egy életre meghatározta Atlas pályafutását: amikor később Northamptonba költözött, igazán kuriózumszámba ment a több nyelven beszélő egzotikus szépség, aki helyi rochzenekarok frontleányaként hódított. Atlas sokáig kereste saját hangját, amit nagyszerűen jellemez, hogy Apache Indiannel (ha még valaki emlékszik rá) éppúgy dolgozott, mint a PIL-alapító Jah Wobble-lel, egészen addig, amíg a frissen alakult etno-tribal brigád, a TransGlobal Underground el nem csábította. Majdnem egy évtizeden keresztül dolgozott a zenekarnál sokkal kötetlenebb csoporttal, és közben, nem kis részben a TGU hatására megtalálva saját hangját, szólókarrierbe is kezdett.
Natacha Atlas az 1995-ös debütlemez, a Diaspora óta megbízhatóan, kétévente jelenteti meg albumait. Egykor egészen egyedülálló, mára már sokak által követett útján elegáns ötvözetben keverednek az észak-afrikai ritmusok és dallamok, a maghrebi rai, a közel-keleti hatások a kortárs elektronikával, triballel, jungle-lal, drum and basszel. Persze a pályán azért voltak hangsúlyeltolódások is, a korai „underground" lemezek a kétezres évek közepére kifejezetten poposabbakká váltak, anélkül, hogy Atlas autentikussága, komoly politikai és társadalmi szerepvállalása sérült volna. A művésznő változtatosságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy első nagy sikerét egy Françoise Hardy-feldolgozással, a Mon amie la rose-zal aratta, és egyaránt rajong érte a James Bond-filmek zenei rendezője, David Arnold és mondjuk Nitin Sawhney.

Tradicionális szefárd, magyar, népzene, elektronikus kompozíciók, dzsessz egyaránt megtalálható repertoárján. Gyakori kísérőzenészeivel, elsősorban Lantos Zoltánnal és Szalai Péterrel intenzív zenei párbeszéd és izgalmas közös zenei nyelv alakult ki főként a tradicionális indiai és a szabad zene, valamint a jazz iránti érdeklődésükből. Új, közös zenekaruk névválasztása is innen ered: „Méthode Traditionelle" avagy hagyományos módszer. A név egyébként egy eljárásra is utal, mégpedig a pezsgőkészítés hagyományos módszerére.
További információt a koncertről itt találtok!
Forrás: A38