A hatalmas állatok brit “fővárosává” nyilvánította a Wight-szigetet a legújabb paleontológiai térképén a Londoni Természettudományi Múzeum kutatója.
Paul Barrett paleontológus az elmúlt 330 évben a brit szigeteken előkerült őshüllő-fosszíliákat elemezte: eddig száznál több dinoszauruszfaj maradványait találták meg. Előkerültek óriási növényevők, szauropodák fosszíliái, ahogy parányi növényevők, Echinodonok maradványai is, amelyek nem voltak nagyobbak egy macskánál. A leletek alapján állította össze a paleontológus azt a térképet, amelyen feltünteti a Nagy-Britanniában feltárt összes dinoszauruszleletet – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában és az SWNS hírportálon.
"Mind a mai napig rendszeresen kerülnek elő dinoszauruszmaradványok kőfejtőkből, és még rengeteg érdekes meglepetéssel szolgálnak az üledékes kőzetek" – emelte ki a kutató. Ismertetése szerint sok dinoszauruszfosszília került elő Dorset, Sussex, Surrey és Oxfordshire grófságban, de 180 millió éves lábnyomokra bukkantak Észak-Yorkshire-ban is. A fosszíliák alapján azonban a paleontológus a La Manche csatornában lévő parányi Wight-szigetet tartja Nagy-Britannia leggazdagabb lelőhelyének.
A kora krétakorban, 125 millió évvel ezelőtt a kis sziget az európai földrész legfélelmetesebb ragadozója, az "új vadász", a fűrészfogú Neovenator-dinoszaurusz számára szolgált otthonul. A leletek tanúsága szerint a karcsú állat testhossza elérte a 7,5 métert, súlya meghaladta a két tonnát, és állkapcsában éles, recézett fogak sokasága sorakozott. A félelmetes ragadozó komplett csontváza a Wight-sziget dinoszauruszmúzeumában látható.
A szigeten került elő egy szauropoda dinoszaurusz nyakcsigolyája is: a 20 méteres növényevő óriás ötször hosszabb volt, mint egy emeletes busz. Súlya körülbelül 54 tonna lehetett, vagyis annyi, mint húsz kifejlett elefánté.
Forrás: Explorer World
