Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Meghalt Ronald Dworkin

Meghalt Ronald Dworkin

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 02. 15.
Teljes a B My Lake 2025 programja: 70+ DJ, divatshow és díjnyertes filmek a Velencei-tónál
2025-07-10 10:23:28

A 2025-ös B My Lake fesztivál minden eddiginél színesebb programkínálattal tér vissza július 24. és 26.

„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

további bejegyzések a szerzőtől »

Csütörtökön hunyt el az amerikai jogfilozófus, korának és területének egyik legnagyobb gondolkodója, a modern jogtudomány és etika nagy hatású elméleteinek atyja. Nyolcvanegy évet élt.

Fotó: virginia.edu
Dworkin 1931-ben született Massachusetts államban, a Harvardon és az Oxfordi Egyetemen tanult. Mielőtt a tudománynak szentelte magát, egy ideig egy New York-i jogi irodában dolgozott. Tanári pályáját – nemcsak jogtudományt, hanem filozófiát is oktatott – a Yale Egyetemen kezdte, később tanított Oxfordban is.

A tudós, akit kritikusai és barátai egyaránt tiszteltek éles esze, illetve termékeny munkássága miatt, hosszú karrierje során megváltoztatta a jogfilozófiát azzal, hogy az egyenlőséget és az emberi méltóságot tette meg a jogelmélet alapjává.

A jog mint integritás – ez volt Dworkin legismertebb tudományos elgondolása, amelyben azt állította, hogy a jogi tételek csak akkor igazak, ha méltányosságból és az igazságból fakadnak, hatékonyan sarkallva arra a bírákat, hogy erkölcsi megfontolásokra támaszkodjanak a döntéshozatal során.

Kiváló vitázóként tartották számon, szinte mindig felülkerekedett vitapartnerein, ha álláspontja megvédéséről volt szó. A demokrácia elkötelezett híve volt, erősen hitt a liberalizmusban, az egyenlőségben és az emberi jogokban.


A világhírű jogtudós az utóbbi években a University College London nyugalmazott professzora és a New York-i Egyetem professzora volt. Több könyve jelent meg, rendszeresen publikált, többek közt a New York Review of Books hasábjain. Munkássága óriási hatást gyakorolt a jogelméletre, gyakran folyt bele érzékeny ügyekbe, egyebek közt az abortusszal vagy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos vitákba.

Utóbbival kapcsolatban Magyarországon, a Közép-európai Egyetemen (CEU) is tartott előadást. Úgy vélte, habár a gyűlöletbeszéd sérti a társadalom egyes csoportjainak jogait, nem a cenzúra a legjobb eszköz a visszaszorítására. Véleménye szerint csak akkor szükséges megfelelő korlátok beépítése, amikor a szélsőségesek konkrétan bűncselekményre, erőszakra szólítanak fel. A cenzúra, az egyes vélemények elhallgattatása ugyanakkor sérti a demokrácia legitimitását. A szélsőséges kijelentéseket ezért el kell szenvednie a társadalomnak, ugyanakkor – morális jogosultságából adódóan – fel kell lépnie ezek ellen az eszmék ellen, és el kell határolódnia tőlük.

2011-ben szintén a CEU vendége volt, akkor Mi a demokrácia? címmel tartott előadást.

Dworkint Londonban érte a halál, leukémiában szenvedett – tudatta közleményben családja.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
USA Filozófia Gyász Jog Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Elhunyt Éri Péter népzenész Elhunyt Éri Péter népzenész

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr907915812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard