Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Meghalt Ronald Dworkin

Meghalt Ronald Dworkin

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 02. 15.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Csütörtökön hunyt el az amerikai jogfilozófus, korának és területének egyik legnagyobb gondolkodója, a modern jogtudomány és etika nagy hatású elméleteinek atyja. Nyolcvanegy évet élt.

Fotó: virginia.edu
Dworkin 1931-ben született Massachusetts államban, a Harvardon és az Oxfordi Egyetemen tanult. Mielőtt a tudománynak szentelte magát, egy ideig egy New York-i jogi irodában dolgozott. Tanári pályáját – nemcsak jogtudományt, hanem filozófiát is oktatott – a Yale Egyetemen kezdte, később tanított Oxfordban is.

A tudós, akit kritikusai és barátai egyaránt tiszteltek éles esze, illetve termékeny munkássága miatt, hosszú karrierje során megváltoztatta a jogfilozófiát azzal, hogy az egyenlőséget és az emberi méltóságot tette meg a jogelmélet alapjává.

A jog mint integritás – ez volt Dworkin legismertebb tudományos elgondolása, amelyben azt állította, hogy a jogi tételek csak akkor igazak, ha méltányosságból és az igazságból fakadnak, hatékonyan sarkallva arra a bírákat, hogy erkölcsi megfontolásokra támaszkodjanak a döntéshozatal során.

Kiváló vitázóként tartották számon, szinte mindig felülkerekedett vitapartnerein, ha álláspontja megvédéséről volt szó. A demokrácia elkötelezett híve volt, erősen hitt a liberalizmusban, az egyenlőségben és az emberi jogokban.


A világhírű jogtudós az utóbbi években a University College London nyugalmazott professzora és a New York-i Egyetem professzora volt. Több könyve jelent meg, rendszeresen publikált, többek közt a New York Review of Books hasábjain. Munkássága óriási hatást gyakorolt a jogelméletre, gyakran folyt bele érzékeny ügyekbe, egyebek közt az abortusszal vagy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos vitákba.

Utóbbival kapcsolatban Magyarországon, a Közép-európai Egyetemen (CEU) is tartott előadást. Úgy vélte, habár a gyűlöletbeszéd sérti a társadalom egyes csoportjainak jogait, nem a cenzúra a legjobb eszköz a visszaszorítására. Véleménye szerint csak akkor szükséges megfelelő korlátok beépítése, amikor a szélsőségesek konkrétan bűncselekményre, erőszakra szólítanak fel. A cenzúra, az egyes vélemények elhallgattatása ugyanakkor sérti a demokrácia legitimitását. A szélsőséges kijelentéseket ezért el kell szenvednie a társadalomnak, ugyanakkor – morális jogosultságából adódóan – fel kell lépnie ezek ellen az eszmék ellen, és el kell határolódnia tőlük.

2011-ben szintén a CEU vendége volt, akkor Mi a demokrácia? címmel tartott előadást.

Dworkint Londonban érte a halál, leukémiában szenvedett – tudatta közleményben családja.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
USA Filozófia Gyász Jog Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Elhunyt Éri Péter népzenész Elhunyt Éri Péter népzenész

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr557915812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard