Victor Hugo nemcsak szavaival és gondolataival jeleskedett. Több mint 4000 rajzáról tudunk, melyeket szilvalével, szénporral és vérrel készített.

Victor Hugo 1802-ben született Besanconban, Franciaországban. Apja tábornok volt, Napóleon seregében szolgált, ez nagy hatással volt az ifjú író szellemi formálódására. Korán megnyilvánult írói elhivatottsága, rojalista és katolikus versekkel kezdte pályafutását. Bár az emberek írásait kissé gúnyosnak találták, óriási sikereket aratott velük. Ezen felbuzdulva otthagyta tanulmányait és az írásnak szentelte életét. Fivéreivel létrehozta a Le Conservateur Littéraire (Az irodalom védelmében) irodalmi lapot, amely tehetségére irányította az emberek figyelmét. Hugo aktívan tevékenykedett a szerkesztésben, itt jelentek meg versei és tanulmányai. A fiatal költő 1824-től részt vett irodalmi összejöveteleken, amelyeket akkoriban a romantika bölcsőjének tartottak.

Hugo összesen kilenc regényt írt. Ezek nem szórakoztató írások, hanem szinte mindig az eszmék szolgálatában állnak. A nyomorultak történelmi, társadalmi-filozófiai regény: az író emberi természetről vallott nézeteinek megnyilatkozása. Ő maga is nagy jelentőséget tulajdonított a regénynek, írói munkássága csúcsteljesítményének tartotta. Legfontosabbnak tartott műve mellett A nevető ember és A párizsi Notre-Dame a legismertebbek.

Írásaiból számtalan Broadway-en előadott darab (Nyomorultak, Rigoletto) és filmfeldolgozás készült (A királyasszony lovagja, A Notre-Dame-i toronyőr). Legutóbb A nyomorultakból készítettek nagyszabású produkciót, ami három Oscar-díjat nyert el a vasárnapi díjkiosztón. A filmről megjelent kritikánk itt olvasható.

Sokak számára nem ismert, hogy Hugo majdnem olyan képzett volt a vizuális művészetekben, mint az irodalomban - több mint 4000 rajzot készített élete során. Tussal szeretett dolgozni, amelynek „fekete színe fényt áraszt". Igazi autodidaktaként szeretett kísérletezni. Feketekávét, szénport, kormot kevert a tintához, és gyufaszállal vagy lúdtollal rajzolt. A Rorschach-teszthez hasonlóan bort, szilvalevet sőt néhány csepp vért is szétkent a papírlapokon, majd a foltokban „meglátott dolgok" köré rajzolt. Hugo rajztehetségét kortársai is felfedezték. Charles Baudelaire írta 1859-ben: „Hiába kerestem a párizsi Salon résztvevőinél azt a csodálatos képzelőerőt, ami Victor Hugo rajzaiból árad. A kínai tussal készültekre gondolok, mert annyira nyilvánvaló, hogy a költészetben Hugo a tájképfestők királya".


Victor Hugonak 5 gyermeke született feleségétől, Adéle-től. Szerelmüket a szülők nem támogatták, 1822-ben mégis összeházasodtak. Kapcsolatuk sok viszontagságon esett át. Bár Hugo szerelmi ügyeiről felesége mindig tudott, mégis szemet hunyt felettük.


1878 júniusában rosszullét lépett fel Hugónál, amit valószínűleg agyi keringési zavarok okoztak. Ettől kezdve egészen 1885. május 22-én bekövetkezett haláláig viaskodott a betegséggel. A Diadalív alatt ravatalozták fel, majd - végakaratához híven - a szegények halottaskocsiján szállították a Panthéonba, hatalmas tömeg kíséretében.

Forrás: Wikipedia