A Chto Delat? szentpétervári művészcsoport Brecht didaktikus tandrámáinak módszerére alapozva valósít meg egy, a szereplők saját élményeiből építkező színpadi eseményt.
Hová lett a kommunizmus? A kérdés elsősorban az orosz író, forradalmár Andrej Platonov művére utal. Csevengur című regényének főhőse álmából riad fel az éjszaka kellős közepén, és a szocializmust keresi, mint egy tárgyat, mintha csak a sajátja lett volna. Így a szocializmus és a kommunizmus a kívánság tárgyává válik. Célunk a politikai vágy természetének megismerése a kommunizmusra vonatkozó kérdések segítségével, amelyek a kortárs elméletekben és művészetekben még mindig jelen vannak, annak ellenére, hogy az úgynevezett "valódi szocializmus" illetve "kommunista rendszer" már megbukott.
rosszra fordult és erőszakkal, valamint totalitarizmussal végződött, és most már csak annyit tehetünk, hogy feladjuk a társadalom jobb jövőjébe vetett reményünket, és saját életünkre összpontosítva az örökké tartó jelent élvezzük - kihasználva lehetőségeinket és képességeinket arra, hogy másokat taposva fel tudjunk mászni a pénz piramisára.
Ennek ellenére a kommunizmus gyalázatosságáról szóló több évtizednyi túlzott ideológiai túltermelés után az általános anti-kommunizmus csalódottsággá alakult. A szabadpiacon, szabadon tevékenykedő szabad egyének eszméjén alapuló liberális utópiát lerombolta a globális gazdasági, politikai és ökológiai válság. Ennek fényében a kommunizmusról, annak mind múltbeli meglétéről, mind jövőbeli lehetőségéről szóló viták újra értékessé és valóssá váltak.
A kommunizmus szelleme itt van körülöttünk, és árucikké alakítása jó módszernek tűnik arra, hogy végre megszabaduljunk tőle. Egymást követik a kommunizmus ideájáról szóló konferenciák és művészeti események. Az aktualizálás és az árucikké formálás kimerítő gépezetén túl továbbra is lehetőségként merül fel a kommunizmus iránti teljesen új vágy, amely az összetartás igényéből fakad. Ezt az igényt nem
lehet privatizálni, kiszámítani vagy tőkésíteni, mivel nem az egyénekben, hanem az egyének között létezik, és azokban a próbálkozásainkban tapasztalható, amelyeket azért teszünk, hogy egyköztes teret hozzunk létre magunknak és felfedjük magunkat ebben a "közösben".
Ezen témák többszöri közös megvitatásából és az együttlétek során összegyűlt tapasztalatokból jön létre a bemutatásra kerülő tandráma.
Koncepció: Dimitrij Vilenszkij, Olga Jegorova (Caplija)
Rendező: Olga Jegorova (Caplija)
Koreográfus: Nyina Gasztyeva
Szereplők: A szabadiskola szemináriumának résztvevői
Kurátor: Hegyi Dóra
Bemutató: 2013. március 1. 20:00 - Jurányi, Színházterem
