Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Solymosi Eszter újra kísért

Solymosi Eszter újra kísért

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 03. 04.
A MÓRA KIADÓ programjai a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
2023-09-28 14:20:58

Játékos programokkal, könyvbemutatókkal, dedikálással és ajándékokkal várja a MÓRA KIADÓ a 28. Budapesti

Fuss MELLettünk!
2023-09-27 06:00:00

Közösségi futás országszerte három városban a mellrák elleni küzdelem jegyében! Idén harmadik

Szeptember utolsó hetében is izgalmas koncertekkel várja látogatóit a BMC
2023-09-26 06:00:00

MAO: Porgy & Bess | Bognár Szilvia Szextet | Kedves-Webern szerzői est | David Six–Tilo Weber–Ávéd János  

Parti Nagy Lajos tárlatvezetése a Mai Manó Házban
2023-09-25 06:00:00

Október 1-jén 15 órakor Parti Nagy Lajos tart záró tárlatvezetést Féner Tamás:    „...a mi történt

további bejegyzések a szerzőtől »

Megoszlanak a vélemények a nemrégiben nyilvánosságra került Vérvád című festmény kapcsán: kinek a munkája a tiszaeszlári esetet idéző kép?

fotó:index.hu
A tiszaeszlári vérvád az 1882–1883 között Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lezajlott per és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti viták összefoglaló neve. A vérvád, amelyben a tiszaeszlári zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsították meg, rövidesen a magyar politikai erők összecsapásának terepévé vált, Európa-szerte nagy figyelmet kapott, és nagy hatással volt a magyarországi antiszemitizmus későbbi alakulására.
A per során természetesen bebizonyosdott a megvádolt zsidók teljes ártatlansága, hisz Solymosi Eszter holttestét sértetlenül halászták ki a Tiszából. A védőügyvéd nem kisebb szemilyiség, mint Eötvös Károly volt. Az ügyről részletesen itt olvashat.Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa példul kizártnak tartja, hogy a közelmúltban előkerült festmény Munkácsy Mihály alkotása lenne. Az Index.hu ma közzétett cikke szerint a kép magát megnevezni nem kívánó tulajdonosa 2012-ben engedélyezte Jeffrey Taylor művészettörténésznek és Végvári Zsófiának, a Komplex Festményvizsgálati Labor vezetőjének, hogy Londonban vizsgálatokat végezzenek a 4x3,5 méteres, szignó nélküli vásznon. A két szakember szerint a festékanalízis azt valószínűsíti, hogy a kép 1882 és 1887 között készült, egy időben az úgynevezett tiszaeszlári vérváddal. Végvári Zsófia emellett esztétikai és stilisztikai alapon is megfeleltetéseket talált a kor Munkácsy-képei és a Vérvád között, így Munkácsy Mihálynak tulajdonítja a festményt.

"A képnek semmi köze Munkácsyhoz" - állítja ezzel szemben Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főmuzeológusa. A művészettörténész szerint a fotók alapján is teljes biztonsággal megállapítható, hogy ez nem Munkácsy festői stílusa. A Vérvád nem úgy néz ki, mint egy Munkácsy-kép, és szellemiségében is teljesen idegen tőle, ahogy a kor más ismert magyar festőitől is, így feltehetően külföldi művész alkotása - valószínűsíti a Nemzeti Galéria munkatársa.
"Nem tudom elképzelni, hogy ennyire közvetlenül, propagandisztikusan negatív sugalmazású képek készültek volna Magyarországon" - jegyezte meg, hozzátéve: a vérvád körüli hisztériára már az 1880-as években sem volt fogékony a műveltebb közönség, és komoly művészek sem foglalkoztak a témával, "főleg nem Munkácsy, aki Párizsban élt".

Bellák Gábor nem tartotta meggyőzőnek a Végvári Zsófia által Munkácsy szerzősége mellett felhozott érveket sem, hiszen elmondása szerint a magyar mesteren kívül számos más, korabeli alkotó is festett Krisztus-képeket zsidó mellékalakokkal, ahogy a festékanalízis is csak a keletkezés időszakáról mond valamit, a művész kilétéről nem. A Nemzeti Galéria főmuzeológusa elárulta: azok a Munkácsy-kutatók, akikkel beszélt a képről, szintén teljes biztonsággal állítják, hogy a Vérvád nem a magyar festőtől származik.

Molnos Péter művészettörténész az Index.hu-nak nyilatkozva szintén úgy vélte, a mű nem Munkácsy Mihály alkotása; véleménye szerint a festmény inkább egy Európában kevéssé ismert, jó kezű, akadémikus stílusban alkotó orosz festő munkája lehet.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Történelem Festészet Munkácsy Mihály Zsidóság Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Újra várja a festeni vágyókat a titokzatos zebegényi kert Újra várja a festeni vágyókat a titokzatos zebegényi kert
  • Tizenhárom téma a Duna-parton Tizenhárom téma a Duna-parton
  • Kincsre bukkantak a Várban Kincsre bukkantak a Várban
  • Még egy hónapig látogatható a Simsay-kiállítás Még egy hónapig látogatható a Simsay-kiállítás
  • Tisztelgés a 25 éve elhunyt festőművész előtt Tisztelgés a 25 éve elhunyt festőművész előtt

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr987916452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard