Megoszlanak a vélemények a nemrégiben nyilvánosságra került Vérvád című festmény kapcsán: kinek a munkája a tiszaeszlári esetet idéző kép?
A tiszaeszlári vérvád az 1882–1883 között Tiszaeszláron, majd Nyíregyházán lezajlott per és az ahhoz kapcsolódó politikai és közéleti viták összefoglaló neve. A vérvád, amelyben a tiszaeszlári zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsították meg, rövidesen a magyar politikai erők összecsapásának terepévé vált, Európa-szerte nagy figyelmet kapott, és nagy hatással volt a magyarországi antiszemitizmus későbbi alakulására.
A per során természetesen bebizonyosdott a megvádolt zsidók teljes ártatlansága, hisz Solymosi Eszter holttestét sértetlenül halászták ki a Tiszából. A védőügyvéd nem kisebb szemilyiség, mint Eötvös Károly volt. Az ügyről részletesen itt olvashat.Bellák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa példul kizártnak tartja, hogy a közelmúltban előkerült festmény Munkácsy Mihály alkotása lenne. Az Index.hu ma közzétett cikke szerint a kép magát megnevezni nem kívánó tulajdonosa 2012-ben engedélyezte Jeffrey Taylor művészettörténésznek és Végvári Zsófiának, a Komplex Festményvizsgálati Labor vezetőjének, hogy Londonban vizsgálatokat végezzenek a 4x3,5 méteres, szignó nélküli vásznon. A két szakember szerint a festékanalízis azt valószínűsíti, hogy a kép 1882 és 1887 között készült, egy időben az úgynevezett tiszaeszlári vérváddal. Végvári Zsófia emellett esztétikai és stilisztikai alapon is megfeleltetéseket talált a kor Munkácsy-képei és a Vérvád között, így Munkácsy Mihálynak tulajdonítja a festményt.
"A képnek semmi köze Munkácsyhoz" - állítja ezzel szemben Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főmuzeológusa. A művészettörténész szerint a fotók alapján is teljes biztonsággal megállapítható, hogy ez nem Munkácsy festői stílusa. A Vérvád nem úgy néz ki, mint egy Munkácsy-kép, és szellemiségében is teljesen idegen tőle, ahogy a kor más ismert magyar festőitől is, így feltehetően külföldi művész alkotása - valószínűsíti a Nemzeti Galéria munkatársa.
"Nem tudom elképzelni, hogy ennyire közvetlenül, propagandisztikusan negatív sugalmazású képek készültek volna Magyarországon" - jegyezte meg, hozzátéve: a vérvád körüli hisztériára már az 1880-as években sem volt fogékony a műveltebb közönség, és komoly művészek sem foglalkoztak a témával, "főleg nem Munkácsy, aki Párizsban élt".
Bellák Gábor nem tartotta meggyőzőnek a Végvári Zsófia által Munkácsy szerzősége mellett felhozott érveket sem, hiszen elmondása szerint a magyar mesteren kívül számos más, korabeli alkotó is festett Krisztus-képeket zsidó mellékalakokkal, ahogy a festékanalízis is csak a keletkezés időszakáról mond valamit, a művész kilétéről nem. A Nemzeti Galéria főmuzeológusa elárulta: azok a Munkácsy-kutatók, akikkel beszélt a képről, szintén teljes biztonsággal állítják, hogy a Vérvád nem a magyar festőtől származik.
Molnos Péter művészettörténész az Index.hu-nak nyilatkozva szintén úgy vélte, a mű nem Munkácsy Mihály alkotása; véleménye szerint a festmény inkább egy Európában kevéssé ismert, jó kezű, akadémikus stílusban alkotó orosz festő munkája lehet.
Forrás: MTI
