A Fehérlófia című előadást mutatja be a Budapest Bábszínház vasárnap: az egyik legismertebb és legrégebbi magyar népmesét Szálinger Balázs feldolgozásában láthatja a közönség.
A Budapest Bábszínház idei ötödik bemutatója a színház klasszikus magyar meséket új feldolgozásban, friss szemlélettel színpadra állító előadásainak sorába illeszkedik. A Fehérlófia szimbólumokban gazdag történetét a Kultúrpart egykori főszerkesztője, volt kollégánk, Szálinger Balázs költő a Budapest Bábszínház felkérésére írta darabbá, az előadást Veres András rendezésében, Kovács Márton zenéjével, Árvai György és Szűcs Edit látványvilágával láthatja a közönség – olvasható a színház közleményében.
Mint írják, olyan ez az ősi mese, mint egy mai szuperhőstörténet: bár Fehérlófia nem visel álruhát, de különleges képességekkel rendelkezik, állhatatos és az igazságot védelmezi. A gyermekközönség számára fontos, hogy azonosulhasson Fehérlófiával, hiszen bár emberfeletti hősről van szó, ő is esendő, ő is hoz rossz döntéseket. A kalandok során azonban fejlődik jelleme, mert a barátság, a hűség, a kitartás erényei még egy hős számára sem mindig könnyen elérhetőek, azokért meg kell küzdeni – áll a darab ismertetőjében.
A hangsúly a Budapest Bábszínház előadásában a zeneiségre kerül. Az élőben előadott, a szöveggel, ritmussal szerves egészet adó, az előadásból megszülető, dramaturgiai súllyal rendelkező, hegedűre és csellóra, valamint különböző hétköznapi tárgyakra komponált vokális és hangszeres zenét Kovács Márton jegyzi.
A varázslat, a ráolvasás, az átkok, a kimondott szó ereje határozza meg az előadás Szálinger Balázs által újragondolt nyelvi rétegét, amelyből a humor sem hiányzik. A költő első alkalommal dolgozott bábszínházban és írt gyerekeknek darabot. „Nagyobb felelősség valahogy gyerekekhez beszélni, gondolom, a bábszínészek ezt már az egyetemen megtanulják – én csak most tanulom" – idézik Szálinger Balázs szavait. A történetet Veres András állítja színpadra, aki nem először dolgozik a Budapest Bábszínházban – ő rendezte A brémai muzsikusokat, valamint a felnőttek számára készült Bitódalokat.
„Sokan, sokszor dolgozták fel a Fehérlófiát a bábszínpadon is, és gyakran vélték mozdíthatatlan toposznak a benne található erős szimbólumokat. Ezzel az előadással azonban az a cél, hogy a mese viszonyrendszereit és az archaikus szimbólumok mai vonatkozásait kibontsák" – idézik a rendezőt, aki rámutatott arra, hogy a meseadaptációk esetében gyakori probléma, hogy egydimenzióssá válik a főhős, hiszen nincs kapcsolódási pontja a valósággal. Ezt a buktatót elkerülendő Fehérlófia esendősége, rossz döntései ugyanolyan súllyal esnek latba a darab felépítésében, mint mágikus ereje és mindent legyőző hősiessége. Ebből adódik, hogy nem bábként, hanem élő szereplőként (Tatai Zsolt megformálásában) jelenik meg a színpadon. Az előadás 6 éves kortól ajánlott.
