Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Rádió
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A mesteri Bulgakovra emlékezünk

A mesteri Bulgakovra emlékezünk

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 03. 10.
Virtuális kiállítótér nyílt a berlini magyar kulturális intézetben
2021-01-24 12:46:13

A koronavírus-járvány közepette is látogatható a Collegium Hungaricum Berlin.  Az intézet saját

Művészek zárt ajtók mögött
2021-01-23 14:32:30

A Pesti Vigadóban bejárjuk Csíkszentmihályi Róbert kiállítását, az Urániában megtudjuk min dolgozik Gera

Azt hittem, hogy jókedved van – koncert a magyar kultúra napján
2021-01-22 19:38:45

Itt van Herczku Ágnes, Nikola Parov és Palya Bea – házigazda Novák Péter és az Etnofon! Tizenhárom

Herczku Ágival és Palya Beával ünnepel a Kultúrpart
2021-01-21 20:02:28

Január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján, a Kultúrpart 13. születésnapján a Novák Péter és az

további bejegyzések a szerzőtől »

Mihail Afanaszjevics Bulgakov, az orosz irodalom egyik legnagyobb szatirikus alkotója, a Mester és Margarita írója 1940. március 10-én hunyt el.

Bulgakov 1871. május 11-én született Kijevben. Apja a Hittudományi Akadémia professzora, anyja tanárnő volt. 1909-ben felvették az orvosi karra, s a világháború első esztendeiben kórházi munkát végzett mint orvostanhallgató. 1913-ban megnősült, s tanulmányait '16-ban fejezte be. Az orosz polgárháború idején, 1919 februárjában Bulgakovot mint orvost behívták az Ukrán Köztársaság hadseregébe, ahonnanrövid idő múlva dezertált.

1921 októberének végén Bulgakov Moszkvába költözött és több újságnak (Szirének, Munkások) és folyóiratnak (Oroszország, Újjászületés) is dolgozott. Ekkoriban kezdett el egy-egy prózadarabot publikálni egy Berlinben megjelenő emigráns lap hasábjain. 1922 és 1926 között a Szirének több mint 120 tudósítását és esszéjét közölte le. 1923-ban Bulgakov belépett az orosz írók egyesületébe.

Ljubov Jevgenyjevna Belozerszkaját 1924-ben ismerte meg és egy évvel később feleségül is vette. 1928-ban beutazták a Kaukázust, Tbiliszi, Batumi, Vlagyikavkaz és Gudermesz városát is felkeresve. Ugyanebben az évben tartották a Bíbor sziget bemutatóját Moszkvában. Első ötletei ekkortájt születtek meg A Mester és Margarita kapcsán. Az író 1932-ben harmadszorra is megnősült, feleségül véve az 1929-ben megismert Jelena Szergejevna Silovszkaját.

1930 után Bulgakov művei nem kaptak nyilvánosságot, darabjai (többek között a Menekülés, Bíbor sziget, A Turbin család napjai) eltűntek a színházak programjáról. Párizsban élő bátyjának címzett leveleiben csalódottan panaszkodott az író e számára hálátlan helyzetről és nehéz anyagi gondjairól. Ugyanekkor nyílt kéréssel fordult a Szovjetunió vezetéséhez, hogy vagy tegyék lehetővé emigrációját, vagy adjanak neki munkát mint rendező-asszisztens a Csehov nevét viselő Moszkvai Művészszínházban.

Sztálin maga hívta fel Bulgakovot és ígért neki segítséget, így az író előbb a munkásifjúság központi színházában, majd 1936-ig a Művészszínházban tevékenykedett mint rendező-asszisztens. 1932-ben közreműködött Gogol Holt lelkek című darabjának színpadra vitelében. 1936 után a Moszkvai Nagyszínházban mint szövegkönyvíró és fordító dolgozott. Bulgakov műveit azonban reményei ellenére továbbra sem hozhatta nyilvánosságra, és nem is mutathatta be őket.

Bulgakov és Tolsztoj
Életének utolsó évtizedében irodalmi munkásságának középpontjába a művész és a hatalom viszonya, összeütközésük, s mögöttük a gondolatnak és az írás szabadságának, a lelkiismeretnek s az értelmiségi lét felelősségvállalásának kérdése kerül. Az Iván, a Rettentő (1931) című játékos-komoly darabja a kisszerűségtől, feljelentgetőktől fenyegetett művészsorsnak, az alkotói szabadságnak és az emberi méltóságnak az ellehetetlenülését hangsúlyozza. A Képmutatók cselszövése (1932) és a Puskin utolsó napjai (1936) az abszolút hatalom és a költő végsőkig kiélezett konfliktusát, az önmagát minden áron megőrizni kívánó ember és művész lelki gyötrődését mutatja be remek dialógusokban. A Színházi regény (1937) groteszk képet nyújt a színház belső világáról, a rivalizáló színészek életéről, de legfőképpen a kisszerű zsarnok képtelen belső emberi világáról és a művészi-emberi kiszolgáltatottságról.

Egészségi állapota fokozatosan romlott, látását szinte teljesen elvesztette. Az orvosok magas vérnyomásból adódó vesebetegséget diagnosztizáltak nála. Bulgakov lediktálta feleségének A Mester és Margarita utolsó változatát. 1940 februárjától barátai és rokonai őrizték betegágyát. Az író március 10-én halt meg.

Forrás: irodalmijelen.hu
Bulgakov fő művét, A Mester és Margaritát haláláig írta, de csak 1966-67-ben jelenhetett meg.  A világhírű alkotásban az író két, egymástól időben és térben távol eső történetsort szintetizál regénnyé. Az első a jeruzsálemi történet átértelmezett bulgakovi változata, mely Jézus perét és kereszthalálát, Pilátus bosszúját, azaz Júdás elveszejtését meríti ki. A második történéssor a harmincas évek Moszkvájába vezet, a fizika és szellemi terror sátáni birodalmába. Bulgakov a Mester és az irodalmár értelmiségiek szürreális kalandjait beszéli el, akikkel Woland (a megszokottól eltérő értelmezésben megjelenő Sátán) űz játékot, megkísérelvén szembesülésre késztetni őket önmagukkal.

A regényből megjelenése óta világszerte több feldolgozás is született. Hazánkban Szirtes András készített különleges, dokumentum-alapú művészfilmet A Mester és Margarita címmel. A Nemzeti Színházban 2005-ben mutatták be az irodalmi mű alapján készült darabot, amelyből a következő videóban láthatunk részleteket.


Források: Wikipédia, enciklopedia.fazekas.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Oroszország Irodalom Regény Jubileum Világirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Tényleg mai történetek Tényleg mai történetek
  • Szemfedőben anyának lenni Szemfedőben anyának lenni
  • Vigyázz, kész, kisregény! Vigyázz, kész, kisregény!
  • Bereményi Géza különös gyerekkora Bereményi Géza különös gyerekkora
  • Mindenki pénteken született Mindenki pénteken született

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr77916644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. Megjöttek a meztelen hősnők
  4. A 10 legütősebb drogos film
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard