91 éve született Jack Kerouac amerikai író, költő, a beatirodalom egyik alapítója, teoretikusa és emblematikus alakja.

Kerouac már élete során híressé vált, de kevés kritikai elismerést kapott. Ma viszont jelentős és befolyásos szerzőként tartják számon. Regényírói stílusa, amit Allen Ginsberg spontán popprózának nevezett - legalábbis a meghirdetett ars poetica szerint - a beszéd szabad, megformálatlan áradását kívánja követni. Azt a látszatot kelti, mintha az író minden előzetes megfontolás, kompozíciós elképzelés nélkül azt vetné papírra, ami az eszébe jut. A beatírókkal élesen szemben álló Truman Capote szerint amit Kerouac művel, az nem írás, hanem írógépelés. Valójában Kerouac szövegeinek látszólagos kötetlensége nagyon is tudatos írói munka, formálás, csiszolás eredménye.

Kerouac mindig is a szélsőségek embere volt: fiatal felnőttként vagy a hatalmas amerikai tájakon barangolt, vagy pedig az édesanyjával élt. A háború után átalakuló Amerikában előbb kísérletet tett arra, hogy meglelje a helyét, de végül elvetette az 50-es évek értékeit és társadalmi normáit. Írásai gyakran tükrözik azt a vágyát, hogy kiszabaduljon a társadalmi kötöttségekből, és magasabb értelmet találjon. Útkeresése folyamán Kerouac behajózta a világot.1942-ben beállt az Egyesült Államok Kereskedelmi Tengerészetének flottájába, majd pedig az Egyesült Államok Haditengerészetébe, de a második világháború idején pszichiátriai indokkal –„közömbös természete” miatt – leszerelték. 

1944-ben letartóztatták David Kammerer meggyilkolásában való bűnrészesség gyanújával. Kammerer zaklatta Kerouac barátját, Lucien Carrt, egy St. Louis-i tinédzsert. Mikor Kammerer megszállottsága Carr iránt erőszakossá vált, Carr megkéselte, majd Kerouachez fordult, aki segített neki eltüntetni a bizonyítékokat. Burroughs tanácsára feladták magukat a rendőrségen. Kerouac – mivel óvadékát 2.500 dollárban állapították meg – megígérte akkori barátnőjének, hogy feleségül veszi, ha a lány kifizeti ezt az összeget. Házasságukat egy év után érvénytelenítették. Kerouac és Burroughs rövid ideig közösen dolgoztak a Kammerer-gyilkosságról szóló regényen. Bár a könyvet sohasem adták ki, egy részlet végül megjelent a Word Virus: A William S. Burroughs Readerben.


Az elkövetkező hat évben Kerouac folyamatosan alkotott, de műveihez nem talált kiadót. 1951 áprilisában megírta az Úton címen ismertté vált művét. A Kerouac-mítosz része, hogy a regény első változatát spontán vallomásos prózaírási technikával készítette el, mindössze három hét alatt, benzedrinnel és kávéval élénkítve magát. Ebben a fázisban született a ma már híressé vált papírtekercs, amire az Úton íródott. Valójában azonban (Kerouac egyetemi professzorának és mentorának, Mark Van Dorennek elmondása szerint) a szerző a mű nagy részét évekig a naplóiba írogatta. A kiadók elutasították a könyvet a kísérletező írói stílusa miatt, és azért, mert együtt érzett a kisebbségekkel és az Egyesült Államokban az 50-es években marginalizált társadalmi csoportokkal.

1957-ben a Viking Press megvásárolta a regény kiadási jogait, de jelentős átdolgozást követelt. 2007 augusztusában, a regény megjelenésének 50. évfordulóján, a Viking Press kiadta a cenzúrázatlan változatot. Az ős-Úton 2011 óta magyarul is olvasható abban a formában, ahogy Kerouac eredetileg megalkotta: a valóságos nevekkel (Neal Cassady, Ginsberg, Burroughs) és azokkal az akkori időkben botrányosnak számító részletekkel együtt, melyek az 1957-ben kiadott, részben Kerouac által átírt, részben a kiadója által megszerkesztett változatból kimaradtak. A Néhány héttel később a New York Times-ban megjelent kritika egy új nemzedék hangjának hirdette ki Kerouacet. Nagy amerikai íróként, és vonakodva bár, de a beatnemzedék hangjaként is üdvözölték. A hírnév – ami végül a vesztét is okozta – hullámként csapott össze a feje fölött.


Az író sosem tudott igazán megbirkózni a sikerrel járó stresszel. Egész életében komoly alkohol- és drogproblémákkal küszködött. 47 évesen halt meg belső vérzésben, mely az akkor már súlyos stádiumú májzsugor szövődményeként lépett fel.

Forrás: Wikipedia