A világ egyik legősibb, több mint háromezer éves egyiptomi napóra lapját tárták fel a Bázeli Egyetem régészei a felső-egyiptomi Királyok völgyében.
A jelentős leletre sírok bejáratának a megtisztításakor bukkantak rá a szakemberek idei ásatásaik során. A napóralap mészkőből készült, amelyre fekete félkört rajzoltak. Ezt 15 foknyi különbségekkel 12 részre osztották. A körülbelül 16 centiméter hosszú, vízszintes alapvonal közepén lévő lyukba lehet behelyezni egy fa- vagy fémpálcát, amely árnyékot vetve mutatja az időt. A 12 rész közepén lévő kicsiny pontok a még pontosabb időmérést teszik lehetővé - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A napóralapot a Kr.e. 13. században használt kőkunyhók körzetében találták. A kezdetleges épületekben azok az emberek éltek, akik a térségbeli sírok építésénél dolgoztak. A napórával valószínűleg munkaidejüket mérték. A nap járásának felosztása órákra azonban fontos szerepet játszott az egyiptomi alvilági kalauzokban is, amelyeket a királyi sírok falaira rajzoltak fel. Ezek az illusztrált szövegek kronológiailag leírják a Napisten éjszakai haladását az alvilágban: a napórákat használhatták arra is, hogy ezt a jelenséget megjelenítsék.
Együttműködve az egyiptomi hatóságokkal a Bázeli Egyetem régészei és diákjai Susanne Bickel professzor vezetésével az idei ásatási szezonban a korábbi feltárások során talált több mint 500 tárgyat dokumentálták. Ezek között van egy 2012-ben feltárt, KV64 jelzéssel ellátott sír alsó része: a mintegy 3500 éves sírban szarkofágra bukkantak, amely egy Nehemesz-Basztet nevű nő múmiáját rejti.
Forrás: MTI
