Német tudósok elkészítették a Neander-völgyi ember teljes génszekvenciáját. Az adatokat mindenki számára elérhetővé tették az interneten.
"A Neander-völgyi genomja most már olyan pontos formában áll rendelkezésre, mintha ma élne és az utcán sétálna közöttünk" - közölte Svante Pääbo, a kutatás vezetője. Richard G. Klein, a Stanfordi Egyetem paleoantropológusa, aki nem vett részt a szekvenálásban, "óriási teljesítménynek" nevezte a lipcseiek munkáját, olyan eredménynek, amelyet "tíz vagy akár öt évvel ezelőtt még senki sem tartott volna megvalósíthatónak". A kutatócsapat azt reméli, hogy az adatok birtokában képes lesz összehasonlítani az új géntérképet más Neander-völgyiekével, illetve a gyenyiszovai és a modern ember genomjával.
A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel az Altaj-vidéki Gyenyiszova-barlangban. Az egyetlen ujjpercből álló leletről a mitokondriális DNS elemzése alapján később azt közölték, hogy egy korábban nem ismert, már kihalt emberféléhez tartozott, amely 41 ezer évvel ezelőtt élt, egy időben azzal, amikor Neander-völgyiek és modern emberek csoportjai is laktak a környéken.
Päabo bízik abban, hogy a további kutatások során sikerül többet megtudni azokról a genetikai változásokról, amelyek azután következtek be a modern ember genomjában, hogy ősei különváltak a Neander-völgyiek és a gyenyiszovaiak őseitől.
A modern ember negyvenezer évvel ezelőtt érkezett Afrikából az európai kontinensre, ahol már régóta élt a Neander-völgyi. A Homo sapiens és a Homo neanderthalensis mintegy 10-12 ezer évig élt egymás mellett, majd az utóbbi kihalt. Korábbi tanulmányok szerint a Neander-völgyi és a gyenyiszovai ősember, illetve a modern embertípus utolsó közös őse mintegy 660 ezer évvel ezelőtt (plusz-mínusz 140 ezer év) élhetett.
Forrás: Hirado.hu
