A költészet világnapjának története nem ma kezdődött. Egészen 1999-ig azonban nem március 21-én, hanem október 15-én, az ókori római költő, Vergilius születésnapján ünnepeltük.

Az UNESCO 1999 novemberében nevezte ki az északi félteke csillagászati tavaszának első napját, március 21-ét a költészet világnapjává. E jeles nap célja, hogy a nyelv erejét, a kreativitást, és a versírás-olvasás hagyományait éltesse. Ezen a napon világszerte versekhez kapcsolódó programok várják a líra szerelmeseit, s olyan foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők, melyek a többi művészeti ággal – mint például tánc, zene, színház, festészet – összekapcsolják, s így közelebb hozzák az emberek szívéhez a költészetet.

Nem szabad elfeledkeznünk azokról a költőóriásokról, akik a szépirodalom eszközeivel élve sokszor népük szószólóivá váltak, s olykor prófétaként hirdették koruk szellemiségét.

Az idei világnapot Magyarországon egy civil akció, a Posztolj verset az utcára! színesíti. Ennek a lényege, hogy nyilvános, látható felületre verset kell ragasztani, így a városban a járókelők bárhol belebotolhatnak egy-egy irodalmi remekműbe.

Nagyon fontos, hogy manapság, az információs társadalomban is őrizzük a versírás hagyományát. Fazekas István kortárs magyar költő szavaival élve: "Csábító örvény a virtuális kultúra, melyben jelen kell lennünk, de nem szabad elmerülnünk benne! Csak az a költészet, s az az irodalom az igazi, mely a szép életre mozgósít."

Elő hát a verseskötetekkel!