Sir Andrew Lloyd Webber vitathatatlanul korunk egyik legsikeresebb zeneszerzője. Az Evita, a Jézus Krisztus szupersztár, Az Operaház fantomja és a Macskák is az ő nevéhez fűződik.
1964-ben az Oxfordi Egyetem történelem szakos hallgatója lett. 1965-ben találkozott Tim Rice szövegíróval, és abbahagyta tanulmányait, hogy musicalt és popzenét írjon. 1968-ban kóstolt bele először a sikerbe, amikor a West Enden színre került József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicalje. Az 1960-as évektől napjainkig Webber folyamatosan csiszolgatja és gazdagítja stílusát, a rocktól, poptól kezdve az elektroakusztikus zenén keresztül a kórusmű hatású musical-betétszámokig.
Webber 1971-ben lett egycsapásra híres a Jézus Krisztus Szupersztárral. A következő sikeres munkája Tim Rice-szal az Evita volt, mely Eva Peron (hajdani argentin "First Lady") igaz történetére épül. Ezután jött a Macskák című, T. S. Eliot verseket (Old Possum Book of Practical Cats) megzenésítő kasszasiker. Ezt a New London Theatre-ben vitték színre, a színpad egy óriási szeméttelepet ábrázolt, mely az egzotikus jelmezekbe öltöztetett macskák találkahelyéül szolgált. A musicalt huszonegy színházi évadon keresztül játszották, és minden idők egyik legsikeresebb musicaljének számít.
1986-ban Andrew Lloyd Webber megírta legsikeresebb musicaljét, Az Operaház Fantomját. A Gaston Leroux regényén alapuló történethez Charles Hart írt versszövegeket. Ez a musical hozta eddig a legtöbb bevételt a Broadwayn. Számos nyelvre lefordították, és több, mint húsz országban állítottak színre "klón" -produkciókat, melyekben az eredetivel megegyező díszleteket, jelmezeket és színpadképet alkalmaztak.
A brit zeneszerzőt 1992-ben a Királynő lovaggá ütötte, és bárói rangot is kapott. 1996-ban elnyerte az Oscar-díjat az Evita betétdaláért, és két másik Oscar-jelölésben is részesült. Hét Tony- és három Grammy-díjjal is kitüntették. 2006-ban a Kennedy Központ Tiszteletdíját adományozták neki.
Lloyd Webber megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a magyar kultúra támogatásáért, nemzetközi hírnevének öregbítéséért és műveinek magyar feldolgozására biztosított egyedi lehetőségekért. A brit zeneszerző korábban így nyilatkozott Magyarországról: „Bizony, Budapest volt az első kelet-európai főváros, ahol engedélyeztem a darabjaimat a hidegháborús időkben." Öt évvel ezelőtt, 60. szülinapja alkalmából nagyszabású gálaestet rendeztek a Művészetek Palotájában, ahova a legendás zeneszerző személyesen is ellátogatott.
Forrás: fidelio.hu
