Nyolcvankét esztendős korában elhunyt a nigériai regényíró, költő, államférfi, a modern afrikai irodalom kimagasló alakja, akit sokan az irodalom Nelson Mandelájaként emlegettek.
A halálhírt az Achebe könyveit jegyző Penguin kiadó szóvivője jelentette be. A néhai író ügynöke, Andrew Wylie szerint Achebe rövid betegséget követően hunyt el.
Hírnevét ötvenöt évvel ezelőtt alapozta meg az 1958-ban megjelent Széthulló világ című első regényével, amely a brit gyarmatosítás nyomán szétbomló ibo törzsközösségről és a falvak világáról szól. A könyv elsőként mutatta be a gyarmatosítást afrikai szemszögből. A regényből több mint nyolcmillió példány fogyott világszerte és több mint ötven nyelvre fordították le. Achebe ezt a témát, illetve a főszereplő Okonkwo családjának történetét vitte tovább trilógiája másik két, egymással lazán összefüggő részében.
Az Örökké nyugtalanul (1960) című regénye a frissen függetlenné vált Nigéria egyik legnagyobb problémáját, a fiatal értelmiség helyzetét elemzi. A trilógia harmadik része, Isten nyílvesszeje (1964) a törzsi életforma és a gyarmatosítókkal együtt megjelent keresztény hit ütközéspontjába helyezi Ezeulu pogány főpapot.
Az 1966-ban megjelent A nép fia című regénye a függetlenné vált Nigéria első éveiben játszódik. Stílusa klasszikusan egyszerű, a népnyelvet tükrözi. Achebe számos novellát, verset és gyermekmesét is írt. Az 1987-ben megjelent Hangyabolyok a szavannán című politikai szatíra volt élete utolsó teljes regénye. 1990-ben egy autóbaleset következtében deréktól lefelé lebénult, élete utolsó éveit kerekesszékben töltötte.
Jelentősek a nyugat-afrikai irodalom helyzetét elemző tanulmányai is. 2002-ben megkapta a Német Könyvkereskedelem Békedíját, az egyik legrangosabb német irodalmi kitüntetést, 2007-ben pedig Nemzetközi Man Booker Díjat kapott munkásságának elismeréseként.
Forrás: MTI
