Egy nemzetközi tudóscsoport vésett fagerenda segítségével pontosította a "világvégével" kapcsolatos jövendölésről híressé vált maja naptárt. Egyesek szerint akár két évszázados eltérés is lehet 2012. december 21-hez képest.

Az ősi maja naptár igen bonyolult volt. Egy dátum megjelöléséhez a maják két rendszert használtak, a 260 napos "szent" naptárt, a tzolkint, valamint a 365 napból álló haabot. A két rendszert egy harmadik, "a hosszú időszámítás" kötötte össze.

A hosszú időszámítás nagy ciklusa 13 baktunt, azaz kissé több mint 5500 évet ölelt fel. Egy ilyen időszak ért véget 2012. december 21-én, amelyet többen tévesen a világvégéhez kötöttek. Kérdés, hogy a nagy ciklus végét jelző "4 ahau 3 kankin" valóban megfelelt-e a modern naptár szerinti 2012. december 21-nek. A szakemberek által általánosan elfogadott átszámítás, a Goodman-Martinez-Thompson (GMT) módszer szerint igen, de mások szerint akár két évszázados, sőt több is lehet az eltérés.

Az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatója, Douglas Kennett és csoportja által a Scientific Reports című brit tudományos folyóirat csütörtöki számában ismertetett kutatás a XX. század elején Joseph Goodman által kidolgozott átszámítás helyességét támasztja alá. A kutatók szerint az egyezést a részben a guatelamai Tikal városból származó, maja vésetekkel díszített két fagerendán az 1950-es években elvégzett szénizotópos vizsgálat is alátámasztja, de maradt még bizonytalanság.

Douglas Kennett csapata újabb, C-14-es (radiokarbon) kormeghatározást végzett el korszerűbb módszerekkel az I. templomból vagy más néven a Jaguár templomából származó egyik fagerendán. A gerenda nem korhadó szapodilla fából készült (a szapodilla vagy Manilkara zapota mexikói eredetű egzotikus gyümölcs), és számos dátum szerepel rajta, amelyek a kivágás, a faragás, a felszentelés időpontját jelzik.

Az új adatok elemzésén alapuló becslések szerint a gerendát időszámításunk szerinti 658 és 696 között vágták és faragták ki. A gerendán szereplő véset Tikal királyát, Jasaw Chan K'awiilt ábrázolja, a szöveg pedig azt beszéli el, hogyan aratott győzelmet Yicch'ak K'ak'sa, a rivális Calakmul város királya felett. "Ezek az adatok nagyban alátámasztják a GMT-módszer által kiszámított összefüggést" – állítják a kutatók.

Jean-Michel Hoppan, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) régésze, a maja írás szakértője szerint a maja időszámítás számított referenciának az ősi Mezoamerikában. "Csak a majáknak és az olmékoknak köszönhetően tudjuk az egyes dátumokat az időszámításuk kezdetéhez viszonyítani" - magyarázta.

Egy vagy két évszázados eltérés a maja időszámításban tehát az egész ősi Mezoamerika eseményeinek összefüggését felforgatná. A maják, akik az időszámításunk szerinti 250 és 900 között élték fénykorukat Mexikóban és Közép-Amerikában, a XIII. század felé hanyatlásnak indultak. Egy vitatott feltételezés szerint egy hosszú katasztrofális aszályt előidéző éghajlatváltozás okozta a vesztüket. Az őserdő közepén álló Tikal a maja civilizáció egyik legemblematikusabb romvárosa.

Forrás: Hirado.hu