Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
39 éve hunyt el Szécsi Pál

39 éve hunyt el Szécsi Pál

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 04. 30.
Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

további bejegyzések a szerzőtől »

A magyar énekest egy amatőr versenyen fedezték fel, majd a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal lett népszerű. 30 éves korában, 1974. április 30-án követett el öngyilkosságot.

Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Apja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, akit a II. világháború utolsó hónapjaiban agyonlőttek. Szécsi még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen maradt édesanya a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Legnagyobb lányát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és Pali Magyarországon maradtak.


Későbbi pszichés gondjai, súlyos idegi problémái gyermekkorára vezethetők vissza. Az árván maradt fiú állami gondozásba került, s egészen tizenhat esztendős koráig ott is maradt. Ezután több helyen is dolgozott segédmunkásként. Egyik munkahelyén történt, hogy egy vállalati összejövetelen valaki felfigyelt Szécsi sármos stílusára, jó mozgására. Egyenesen a kifutóra került, és hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle. 1965 szilveszterén a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Egy asztaltársaság tagja ismét felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz.

Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. 1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, Szécsit ajánlotta, aki hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette.


Igazán nagy sikere ezután egy darabig nem volt. Később jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége nem sokkal később már a lábai előtt hevert.

Az első ilyen olasz átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremoban 2. helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L'Arca di Noè (Noé bárkája), amelyet Szécsi Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre nehezebben ment neki. Próbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült befutnia.

Magánélete tele volt kudarcokkal. A fantasztikus karrier ellenére egyre jobban magába zárkózott, és egyre gyakrabban és egyre többet ivott. Szécsi anyagi gondokkal küzdött, még lakását is kénytelen volt eladni, alkoholizmusa súlyosbodott. Nyolcszor próbált meg öngyilkosságot elkövetni, de az utolsó pillanatban mindig segítséget kért, így ismerőseinek sikerült megmenteni az életét. 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni: az énekes önkezével vetett véget életének. Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Wikipedia

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Gyász Évforduló Énekes Öngyilkosság

Ajánlott bejegyzések:

  • Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
  • VALMAR – Év végi szuperkoncert az Arénában VALMAR – Év végi szuperkoncert az Arénában
  • Közel 70 program, koncertek és bartókos ízek: startol a 4. Bartók Feszt Közel 70 program, koncertek és bartókos ízek: startol a 4. Bartók Feszt
  • Csűrök között szól a világ – Jubileumi fesztivál Kalotaszegen Csűrök között szól a világ – Jubileumi fesztivál Kalotaszegen
  • Kezdő dalszerző vagy? Jelentkezz az Artisjus új mentorprogramjába! Kezdő dalszerző vagy? Jelentkezz az Artisjus új mentorprogramjába!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr117918376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard