A Requiemjéért nemrég Artisjus-díjjal elismert zeneszerző egy latin nyelvű passió komponálásán dolgozik. A következő lépcsőfok pedig egy opera megírása lehet a zeneszerző számára.
A Concerto Budapest remek vonóskarának hangzása, vezetőjük, Keller András személyisége ihletően hatott Kamaraszimfóniájának megírására. Sok zenész véli úgy, hogy a "halott szerző a legjobb, mert nem vitatkozik az előadásról". Ezzel kapcsolatban kifejtette: ez zeneszerzői habitus kérdése, ő igyekszik "halott szerzőként" viselkedni, azaz az előadókat alkotótársnak tekinti, érdekli, vajon mit látnak a darabjában.
Véleménye szerint minden előadás az újrateremtésről szól. "Van komponista, aki a muzsikust elsősorban interpretátornak látja és mindent pontosan előír számára, ahogy például Kurtág György, a legnagyobb magyar zeneszerző. Én a másik utat járom, ha kiadtam a kezemből a művemet, rábízom arra, aki megszólaltatja és ha nagyon eltér az elképzeléseimtől, akkor sem teszem szóvá, inkább leszűröm, mit hozott ki belőle" - jegyezte meg.
Zombola Péter Requiem című műve számos elismerés után idén elnyerte az Artisjus Év zeneműve díját is. "Kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy öt éven át szakaszosan komponáltam a Requiemet. Volt, hogy jelentős résszel készültem el pár nap alatt, aztán hónapokig hozzá sem nyúltam, mert több filmes és színházi felkérést kaptam. Hasonlóképpen hosszadalmas alkotófolyamat lesz a János-evangéliumból latin szövegre íródó passióm, hiszen két felsőfokú oktatási intézményben tanítok, emellett 2012 őszétől az MR Zenei Együtteseinek művészeti koordinátoraként dolgozom".
Mint megjegyezte, bemutatásra vár a kecskeméti színház operettpályázatára írt Kék hermelin című a darabja, amelyben szövegét Laboda Kornél írta. A lehári-kálmáni struktúrát követi a mű: három finálé, belépők, melodrámazenék sorakoznak benne.
"Operaterv is foglalkoztat, de egyelőre a műfajban való tapasztalatlanságom és a fiatalságom aggaszt. Néhány kisebb kamaradarab, kórusmű kerülhet ki a műhelyemből" - árulta el Zombola Péter.
Forrás: MTI
