A modern prózaírás kiváló magyar mestere 1933. május 12-én Óbudán hunyt el. Emlékét többek közt a Szindbád című film, Huszárik Zoltán remeke őrzi, amely Krúdy történetei alapján készült Latinovits Zoltán felejthetetlen alakításával.
Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon volt újságíró. 1897-ben már havonta 7-8 novellája jelent meg. Még nem volt húsz éves, amikor kiadták első novelláskötetét (Üres a fészek és egyéb történetek). Munkatársa számos folyóiratnak, többek közt a Nyugatnak is. Az országos hírnevet és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozta meg az írónak. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt. 1900-ban született Gyula fia, 1902-ben Ilona, 1907-ben Mária lánya. 1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához.
Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margitszigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban.
1920-21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene. Anyagi helyzete romlott, műveit csak elvétve adták ki. 1925-ben irodalmi működésének 25. évfordulóját ünnepelték. Újra előfizetőket gyűjtött, ezúttal az Athenaeumnál készülő tízkötetes életmű-válogatására, nem sok eredménnyel. Ezután Hatvany Lajosnál vendégeskedett Bécsben.
1928-29-ben ötvenedik születésnapján Krúdy-estet tartottak a rádióban, tízkötetes gyűjteményt jelentettek meg új kiadásban. Nyáron féloldali szélütést kapott, amelyből aránylag gyorsan felgyógyult. A világgazdasági válságra hivatkozva könyveit nem jelentették meg.
1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de ebben az időszakban már annyira el volt adósodva, hogy a díjjal járó összeg sem oldotta meg anyagi gondjait. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött, a Templom utca 15-be.
1931-32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. Ahogyan Szép Ernő novellájában elbeszéli, ekkoriban vívott kardpárbajt egy katonatiszttel, akit ügyes vágással örökre meg is nyomorított. Etájt kapott 250 fontot ajándékba Rothermere lordtól. 1932 júniusában hitelezői mégis csődeljárást kezdeményeztek ellene, ekkor vagyontalansági esküt tett. Nyár végén megint kórházba került, sokat szenvedett, de valamennyire felépült, s hazatért Óbudára.
1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdték felmondani a szolgálatot. Kilakoltatási végzést kapott, villanyát is kikapcsolták. Lakbérhátraléka 360 pengőre rúgott. Fizetni nem tudott, végrehajtók zaklatták. Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 54. évében.
Krúdy egyik legismertebb írása a Szindbád ifjúsága és utazásai című novelláskötet, amelyet 1911-ben adtak ki. Az író fiatalkori olvasmányélménye volt a keleti mese- és novellagyűjtemény, az Ezeregyéjszaka meséi, ennek hatására választotta Szindbádot novellái hőséül. Bár a novellák eleinte strukturálisan is kapcsolódnak az Ezeregyéjszakához, a főszereplő figurája egyre inkább önállósult. Krúdy mindig tagadta, hogy Szindbád alakjában saját alakmását, alteregóját teremtette meg, a szakirodalom fenntartja ezt a vélekedését, főleg a novellákban fellelhető önéletrajzi elemek, és a főhős Krúdy szemléletét tükröző önbírálata és ironikus reflexiói miatt. „Szindbádban ugyan több az élet, a mozgás, mint a tisztán lírai önarcképben, kevesebb azonban annál, amennyi az alak teljes önállósításához volna szükséges" - írta Szauder József egy tanulmányában.
1971-ben Krúdy Szindbád-történeteit adaptálták a filmvászonra. A főszerepet Latinovits Zoltán játszotta, a női szereplők közül pedig Dayka Margit és Ruttkai Éva neve emelhető ki.
A Huszárik Zoltán rendezésében készült Szindbád-film híres éttermi jelenete:
Forrás: Wikipedia
