Szálinger Balázs, Oravecz Imre és Báthori Csaba kapta a 2013. évi Szépíró díjat. Az elismerésről a Szépírók Társaságának kuratóriuma döntött, a díjat csütörtökön adták át Budapesten.

Szálinger Balázs, a Kultúrpart egykori főszerkesztője a Köztársaság című, a Magvető Kiadónál megjelent verseskötetéért kapta az irodalmi szervezet elismerését. Selyem Zsuzsa laudációjában - amelyet Nagy Ildikó Noémi író olvasott fel - kiemelte, hogy a kötet már megkapta az év legjobb drámájáért járó díjat, ugyanakkor ez nem lehet gátja annak, hogy a lírát, drámát, epikát egyaránt tartalmazó művet az év legjobb versesköteteként ünnepeljék.

"A Kárpát-medencében az ellentmondásokat poézissel oldjuk fel, ám az sem kizárt, hogy Szálinger Balázs ritmusból, ismétlésekből, pátoszból és csillapításból, hirtelen stílustörésekből, szerelmekből és kijózanodásokból valamiféle globális oldószert kavart" - fogalmazott Selyem Zsuzsa.

Oravecz Imre Kaliforniai fürj című, a Jelenkor Kiadó által kiadott regényéért kapta az elismerést. Tarján Tamás szerint - az irodalomtörténész laudációját Szilágyi Zsófia olvasta fel - a Halászóember, a Szajla-versregény megtalálta prózai párját a regényben.

Az Árvai család útját elindító hatalmas regény, Az Ondrok gödre folytatódik az Amerika gödreiben, miközben a fürj, a "szép kismadár változatosan kidolgozott motívuma csöndes lírai ellenpontként vonul végig a komótos előadású, saját tempójához mindvégig hű 620 oldalas regényen. A család amerikai honfoglalásának kalandos története, különleges szociológiája a nyelvi palettán izzik visszafogott színekbe" - fogalmazott Tarján Tamás, aki kiemelte: Oravecz Imre az első szerző, aki másodízben kap Szépíró díjat, tizenkét évvel a Halászóember után.

Báthori Csaba Ellenmérgek című, a Napkútnál megjelent esszékötetéért vehette át a díjat. Tábor Ádám méltatásában kiemelte, hogy a szerző a Biblia, Platón, Shakespeare, Goethe, Hölderlin, Rilke és József Attila szövegeinek fényénél kutat a modern egzisztencia krízisét és nihilista korunkat tükröző művek, problémák labirintusában. Az író méltatta Báthori Csaba művészi igénnyel megírt, felerészt esszéket, felerészt kritikákat tartalmazó kötetét, szerinte a szerző pontossága, árnyaltsága, színessége és hajlékonysága annak is köszönhető, hogy maga is költő-prózaíró.

"Báthori együtt látja a szöveg- és az életvilágot, a magaskultúrát és az aktuális szociális valóságot, a művész-individuum magányba húzódását és a másik, a mások, a közösség felé megnyilvánuló részvétét" - fogalmazott Tábor Ádám, megjegyezve, hogy éppen Rilke és József Attila lírájának párhuzamait felfedezve Báthori együtt látja a világ- és a magyar irodalmat is.

Hozzátette: Báthori kutatja a hagyományos hit és dogmatika összeomlása után érvényes, az ő esetében katolikus hitet és hitetlenséget, és pontos látleletet ad az anyaországi és kisebbségi magyar irodalom egymáshoz való ambivalens viszonyáról.

"Együtt látja, olykor együtt hallja a régi és az újabb magyar irodalmat is: Csokonai hangszekrényében meghallja a József Attilával, Babitscsal, Pilinszkyvel összecsengő hangzatokat" - fogalmazott Tábor Ádám.

Forrás: MTI