Fliegauf Bence filmjét szerdától vetítik Franciaországban. A lapok és a szaksajtó méltatták a tavalyi Berlinalén a zsűri Nagydíjával, az Ezüst Medvével kitüntetett alkotást.

Párizs hét nagy filmszínházában, országszerte pedig összesen 19 moziban vetítik a filmet. "Egy ilyen típusú film esetében 19 kópia nagyon jónak számít" - hangsúlyozta a producer.

A francia nézők egy része már láthatta a magyarországi romagyilkosságok által ihletett alkotást: a Csak a szél 2012-ben elnyerte a zsűri fődíját a Paris Cinema elnevezésű filmfesztiválon, decemberben pedig versenyen kívül mutatták be a Les Arcs Európai Filmfesztiválon. A producer szerint az első reakciók elsősorban kérdés formájában fogalmazódnak meg: hogyan lehetséges "egy ilyen jelenség" ma Európa közepén? Nagyon sok francia néző pedig "a film alapján érti meg, hogy milyen katasztrofális helyzetben vannak a romák Kelet-Európában".

Isabelle Regnier, a Le Monde című mértékadó napilap kritikusa szerint "a szereplőket hősiessé emelő meleg fényben úszó film impresszionista tragédiaként halad a végkifejlet felé". "Hiába szeretnék szabadon élni az életüket, nem tudják kivonni magukat a halálos feszültség érzése alól, amely a támadások miatt nehezül rájuk, mint egy vak, irracionális és folyamatos fenyegetés. A fehérbőrű magyarok és a romák közötti ellenérzés gesztusokkal, viselkedésformákkal fejeződik ki, és a hallgatás törvényén át, amely olyan nép sorsához köti ezeket az embereket, amelynek nem önszántukból lettek a tagjai" - írta a Le Monde.

A Télérama kulturális hetilap szerint "az első percektől kitapintható a félelem, és a szereplőkre tapadó kamera ezt nagyon jól érzékelteti. ... A megfélemlítésekkel, a rasszista megaláztatásokkal, a rideg párbeszédekkel, félelmetes meseként - amelyben csak a természet befogadó - a rendező (akit valóságos események ihlettek) egy olyan ország fasizálódó sodródásáról beszél, amely bűnbakként kezel egy kisebbséget" - írta Guillemette Odicino kritikus. A Le Nouvel Observateur hetilap szerint a leleplező és társadalmi melodrámához erős rendezés párosul a szorongó stresszes állapot és a sebezhető bizonytalanság érzékeltetésére.

A Csak a szél tavaly a zsűri Nagydíja, egy Ezüst Medve mellé a Film Békedíjat és az Amnesty International díját is elnyerte a Berlinalén, és 2012-ben az Európai Parlament filmes díja, a Lux-díj három jelöltje között szerepelt. Az Inforg-MÚM produkciójában forgatott film, amelynek magyar producere Muhi András, Mécs Mónika és Mesterházy Ernő volt, számos nemzetközi filmmustrán szerepelt már sikerrel, és februárban Budapesten megkapta a filmkritikusok fődíját, a B. Nagy László-díjat. A rendezőt egyébként a Magyar Filmunió tájékoztatása szerint a Berlinale meghívta következő rezidens ösztöndíj programjára a Parázsló féreglyuk című filmtervével.

Forrás: MTI