Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Az orleans-i szűz három arca

Az orleans-i szűz három arca

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 07. 09.
Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

„Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
2026-06-22 13:26:04

A vajdasági Dombos Festről Horváth Lászlóval, a fesztivál alapító-művészeti vezetőjével – egyben a Fonó

további bejegyzések a szerzőtől »

Jeanne d'Arc történetét három izgalmas változatban kínálják a július 19-én kezdődő Salzburgi Ünnepi Játékokon a fesztiválközönségnek.

Schiller romantikus drámáját, Walter Braunfels 20. századi zeneszerző operáját és Verdi Giovanna d'Arco című zenedrámáját, utóbbit Anna Netrebkóval a főszerepben tűzik műsorra.

A Deutsches Theater Berlinnel koprodukcióban színre kerülő Az orleans-i szüzet az ismert rendező, Michael Thalheimer viszi színre, aki azt a kérdést tartja alapvetőnek a fesztivál honlapja szerint, hogy: ki az a Jeanne d'Arc. Schiller színműve ugyanis történelmileg pontatlan, az ő Johannája harcos, aki dicsőséggel a csatatéren hal meg. Szemben a valósággal: bár a Franciaország és Anglia közti trónviszályban a katonák élére állt, Jeanne nem ölt, és miután boszorkánysággal vádolták, megégették.

Kathleen Morgeneyer, a salzburgi Landestheater előadásának főszereplője
A salzburgi Landestheaterben a július 28-i premieren Kathleen Morgeneyernek kell azt az egyszerű parasztlányt életre keltenie, akinek a lelkében az üdvösség vágya és a hazája iránti szeretet kél versenyre.

Walter Braunfels a weimari köztársaság idején Richard Strauss és Franz Schreker mellett a legsikeresebb zeneszerzők közé tartozott, Fritz Busch, Hans Knappertsbusch, Otto Klemperer, Bruno Walter és más híres karmesterek vezényelték a műveit.

A náci hatalomátvétel után azonban műveit betiltották, kölni főiskolai állásából felmentették. A Bodeni-tó melletti Überlingben telepedett le. Operájának szövegkönyvét maga írta, az 1431-es periratok alapján. Az 1943-ban komponált darabot 2001-ben Stockholmban jóval a szerző halála után (1954) koncertszerűen adták elő, majd 2008-ban Berlinben játszották.

A késő romantikus stílusú zene a háború utáni avantgárd zenei életben nem volt elég "cool" - írja a fesztivál honlapja. 2010-ben azonban Manfred Honeck "felfedezte", és Juliane Banséval a címszerepben lemezre vette. A CD 2011-ben elnyerte az Echo Klassik díjat a világpremier kategóriában. Honeck vezényli az augusztus elsejei salzburgi előadást, amelyben ismét Juliane Banse lesz Jeanne.

Juliane Banse, mint Jeanne d'Arc
A 19. században az újjászerveződés, a risorgimento korszakában Jeanne d'Arc alakja több itáliai komponistát - például Pacinit, Vaccait - is megihletett. A 200 éve született Verdi számára Temistocle Solera írt szövegkönyvet Schiller drámája alapján.

Ebben az operában erotikus szenvedély ébred a szűzben VII. Károly francia király iránt. Solera azért alakította így a librettót, hogy a szoprán csillagnak, Erminia Frezzolininek kedvezzen. Verdi pedig 1844-45-ben szélesen áradó dallamokat komponált, sok finom díszítéssel. Bár az Ernanival és a Nabuccóval Verdi már újítónak számított, a Giovanna d'Arcóval visszatért a melodrámák világába.

Frezzolini méltó utódja, Anna Netrebko játssza Giovannát, Giacomót, az apját Plácido Domingo énekli, VII. Károlyt pedig Francesco Meli. Paolo Carignani vezényli az augusztus 6-i premiert.

Anna Netrebko (Fotó: theplace2.ru)

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Ausztria Salzburg Történelem Opera

Ajánlott bejegyzések:

  • Februártól Szegeden szól A varázsfuvola Februártól Szegeden szól A varázsfuvola
  • OperaCinema - Ahogy még soha nem láttad az operát! OperaCinema - Ahogy még soha nem láttad az operát!
  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Létezik gyógyító múzeum?! Létezik gyógyító múzeum?!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr107920714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása